A Kreml hétfőn bejelentette, hogy nem újítja meg az éjfélkor lejáró a fekete-tengeri orosz–ukrán gabonaegyezményt, de kész azonnal visszatérni az egyezményhez, ha teljesülnek a feltételei.
Von der Leyen bejegyzésében azt írta: EU azon dolgozik, hogy a világ kiszolgáltatottjai számára élelmiszer-biztonságot termtsen, és szolidaritási sávok segítségével továbbra is ki fogja juttatni az agrár-élelmiszeripari termékeket Ukrajnából a globális piacokra.
A 2022 júliusában Isztambulban aláírt és már kétszer megújított megállapodás lehetővé tette Ukrajna számára, hogy gabonáját az orosz blokád ellenére a Fekete-tengeren keresztül exportálja.
Az elmúlt évben közel 33 millió tonna gabona hagyta el az ukrán kikötőket.
Moszkva arra hivatkozik, hogy akadályokba ütközik a saját élelmiszer- és műtrágyaszállítása, amely szintén a megállapodás része. Egyben azt állította, hogy nem valósul meg az egyezmény kimondott célja, amely lehetővé teszi a gabonafélék szállítását a nélkülöző országokba.
Küszöbön a szabadkereskedelmi egyezmény
A Brazíliában tárgyaló Von der Leyen, aki Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnökkel tartott sajtótájékoztatót, hangsúlyozta: Brazília ismét a világszínpad egyik főszereplője lett, ez pozitív lendületet ad a két térség közötti stratégiai partnerségnek. Azt mondta, a hétfői tárgyalások arról szólnak majd, hogy a két kontinens hogyan működhetne együtt hatékonyabban vállalkozásaik összekapcsolásán, ellátási láncaik megerősítésén és gazdaságuk modernizálásán. Hozzátette, hogy
az EU erőteljes beruházásokat hoz létre Latin-Amerikában és a Karib-tenger térségében, jelentős munkahelyteremtéssel és egyenlő feltételekkel.
Luiz Inácio Lula da Silva ismertette a folyamatban lévő kereskedelmi megállapodás véglegesítésére vonatkozó elképzeléseit, és reményét fejezte ki, hogy év végéig létrejön egy kiegyensúlyozott egyezmény. Hozzátette: a latin-amerikai és karibi országok beruházásokat várnak a szociális és városi infrastruktúrába és a logisztikába.
Július elején Lula da Silva a Mercosur-országok találkozóján aggályait fejezte ki az egyezmény egy Brüsszel által szorgalmazott függeléke miatt, amely klíma- és környezetvédelemmel, valamint emberi jogokkal kapcsolatos előírásokat tartalmaz.
A szabadkereskedelmi megállapodás kérdésében 2019 óta nem történt előrelépés, lényegében az amazonasi erdőirtás körüli uniós fenntartások miatt. Az egyezséggel a világ egyik legnagyobb szabadkereskedelmi övezete jönne létre. Ha megkötik a megállapodást, azt a Mercosur és az EU minden tagállamának ratifikálnia kell, ugyanakkor mind Dél-Amerikában, mind Európában viták övezik. Egyes államok féltik piacaikat, míg mások a munkajogi, valamint környezetvédelmi szabályaik fellazulásától tartanak.
