Kínában a fogyasztói árak 0,3 százalékkal estek júliusban az egy évvel korábbi szinthez képest. 2021 februárja óta ez az első alkalom, hogy csökkent az az országban. A vészjósló adatra számítani lehetett, mivel az előző hónapban már stagnáltak a kínai fogyasztói árak.
Az élelmiszer- és energiaárakat nem tartalmazó maginfláció éves szinten 0,8 százalékkal nőni tudott.
Ez a legmagasabb érték ezen a soron január óta, illetve júniusban 0,4 százalékos emelkedést mért a kínai statisztikai hivatal.
Az élelmiszerárak 1,7 százalékkal estek. Az élelmiszer-infláció eddig képes volt a növekedési sávban maradni annak ellenére, hogy a sertéshús ára 15 hónapja csökkent. A nem élelmiszer termékek inflációja nem változott, a júniusi mínusz 0,6 százalékos értéken maradt – közölte a Trading Economics.
A legnagyobb mértékben a szállítási költségek vesztettek az értékükből, a júniusi 6,5 százalékos esés után 4,7 százalékot mért júliusban a statisztikai hivatal.
Ezt az oktatási költségek követték 2,4 százalékos csökkenéssel. Az egészségügyet érintő infláció mínusz 1,2 százalékos volt, a ruházati cikkek pedig 1 százalékot vesztettek az értékükből. A lakhatás ára minimális mértékben, mindössze 0,1 százalékkal csökkent.
A kínai statisztikai hivatal közlése szerint a defláció csak átmeneti. Mint mondták, a mostani inflációcsökkenést hamar maga mögött hagyja az ország, és az előrejelzéseikben gyors visszarendeződést várnak. Hozzátették, hogy a mostani deflációs adatot a tavalyi magas bázissal lehet magyarázni.
A kínai inflációs adatot már előre jelezték a tegnapi kereskedelmi számok, amelyekről korábban a Világgazdaság is beszámolt. Hatalmasat zuhant a kínai kereskedelem mértéke júliusban, miután mind az mind az a várakozásoknál rosszabbul teljesített. A behozatal 12,4 százalékkal mérséklődött éves szinten, ami jelentősen alulmúlja a szakértők által prognosztizált 5 százalékos visszaesést, miközben a kivitel 14,5 százalékot zsugorodott tavalyhoz képest, szemben a múlt havi 12,4 százalékos és a szakértők által várt 12,5 százalékos csökkenéssel.
Mindez rávilágít a kínai gazdaság mélyén megbúvó problémákra, amelyek fennmaradtak a járvány utáni újranyitás ellenére is. Az import visszaesése a belső kereslet gyengeségét jelzi, míg az export zsugorodása a fejlett országok gazdaságainak lassulásáról tanúskodik. Ennek megfelelően az idei második negyedév növekedése is elmaradt Kínában a várttól, ami
az ország vezetőiből további élénkítés ígéretét, az elemzőkből pedig a növekedési prognózisok visszavágását váltotta ki.
