Alig egy nappal azután, hogy Újdelhi kisebb sokkot kiváltva bejelentette, miszerint a PC-k, laptopok és táblagépek esetében azonnali hatállyal különleges importengedélyezési kötelezettséget ír elő, máris felpuhult a szigor: részben visszaléptek az új szabályok alkalmazásától, mivel a gyártók ellenállása, a helyi üzemek szűkös kapacitása és a folyamatosan bővülő piaci igények eleve ellehetetlenítik a kormánynak a belső piac védelmét célzó tervét – írta a Reuters.
Fotó: Brendan Smialowski / AFP
A hónap elején Narendra Modi miniszterelnök kormánya meglepetésszerűen bejelentette az informatikai eszközök új engedélyezési rendszerét, abban a reményben, hogy így csökkentheti az ország ezzel kapcsolatban felmerülő 14 milliárd dolláros importköltségeit.
A rendszer bevezetését most három hónappal eltolták, és új mechanizmusokon kezdtek dolgozni, mivel az ország nem lenne képes kielégíteni a saját piacának igényeit, főleg az olyan gyártók ellenállása mellett, mint az Apple, a HP, a Lenovo, a Dell és az Acer.
Az indiai kormány ezeket a vállalatokat arról próbálja meggyőzni, hogy a kínai gyártás helyett az üzemeiket telepítsék át hozzájuk, ezáltal kikerülve a magas importköltségeket. A probléma az, hogy a félvezetőkkel ellentétben, ahol a globális csipgyártók most igyekeznek diverzifikálni az ellátási láncaikat, a laptopmárkák és szerződéses gyártóik már hosszú ideje Kínán kívül is terjeszkednek.
A Dell laptopok egyötöde idén Vietnamban készül, míg a HP dinamikusan bővíti a thaiföldi és mexikói termelését. Indiának ezekkel az országokkal kell majd versenyeznie a külföldi befektetésekért – ráadásul a számítógépek behozatalára vonatkozó különleges engedélyek megkövetelése kiválthatja a kereskedelmi partnereik, köztük a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének haragját, amely Kína után India legnagyobb informatikai hardverbeszerzési forrása.
Újdelhi a tengerentúli vállalatokat jutalmazás és a büntetés politikájával egyszerre próbálja magához édesgetni. A behozatali engedélyek és a magas importköltségekkel szemben a kormány egy 24 milliárd dolláros beruházásösztönző rendszert is útra indított, amely magában foglalja az elektronikai termékkört is.
Ez a stratégia azonban eddig visszaütött: India későn kapcsolódna be a terjeszkedési hullámba, és a nemzetközi gyártók pedig nyíltan kijelentették, hogy ilyen feltételek mellett inkább a szomszédos országokban telepednek le.
A Modi-kormánynak ezért most kapkodva kell átdolgoznia a tervet, hogy egy ilyen súlyos ballépés után újra vonzóvá tudjanak válni – a fenyegetés és a büntetés nem működött, most pedig gálánsabb ösztönzőkre lesz szükség, hogy visszanyerjék a gyártók bizalmát.
