Évről évre folyamatos gyarapodást könyvelnek el Romániában a pénzintézetek, amelyek eszközállománya az elmúlt negyed évszázad folyamán ötvenszeresére nőtt, immár meghaladva a 700 milliárd lejt (1 lej 77 forint). Eközben – összehasonlításképpen – ugyanebben az időszakban a román gazdaság kilencszeres bővülést ért el. A Ziarul Financiar bukaresti pénzügyi-gazdasági lap rámutat: miközben az 1998-ban működő 45 romániai pénzintézet eszközei csupán 13 milliárd lejt tettek ki, a 2022-es év végi állapotot tükröző adatok szerint a piacon most meglévő 32 hitelintézet eszközei összesen 701 milliárd lejre rúgtak.
A romániai bankszektor elmúlt két és fél évtizedének alakulását vizsgáló cikk emlékeztet, hogy a kétezres években felgyorsult privatizációs folyamat nyomán csökkent az ágazati szereplők száma, és a kilencvenes években nagy hírnévnek örvendő bankok közül kevesebb mint tíznek sikerült talpon maradnia. 1998-ban a román bankszektort öt, többségében vagy teljes egészében állami tulajdonban lévő pénzintézet – Bancorex, Román Fejlesztési Bank (BRD), Román Kereskedelmi Bank (BCR), Mezőgazdasági Bank és a CEC takarékpénztár – dominálta, ezek adták az eszközállomány mintegy 72 százalékát. (A CEC többségi részvénycsomagjáért kiírt privatizációs folyamatba 2006-ban az OTP is beszállt, ám a magánosítás végül nem valósult meg.)
A Ziarul Financiar a romániai bankszektor legsikeresebb, egyben legdrágább privatizációjának nevezi a BCR 2003-ban kezdődött magánosítását, amikor a román állam 210 millió euróért értékesítette a pénzintézet részvénycsomagjának 25 százalékát a BERD-nek és az IFC-nek. Ezt a pakettet két évvel később eladták az osztrák Erste csoportnak, amely a BCR 62 százalékos részesedéséért később 3,75 milliárd eurót fizetett. Miközben a kétezres évek közepén a külföldi tőkének a román bankszektorban meglévő részesedése 90 százalékra ugrott,
a román államnak azóta sem sikerült nagyobb szeletet visszaszereznie a „banktortából”, részesedése jelenleg mintegy 12 százalékra tehető a CEC és az EximBank révén.
Az elmúlt 25 év egyértelmű nyertesének a Transilvania Bank számít a romániai piacon, ahol a pénzintézet az elmúlt években 19 százalékos részesedésre tett szert, megszerezve az első helyet a bankok rangsorában. Több mint 134 milliárd lejt kitevő eszközeit (e téren 7 százalékos növekedést produkált tavaly 2021-hez képest) elsősorban a hitelezés növekedésének és az idők során végrehajtott akvizícióknak köszönheti a Kolozsvár-központú pénzintézet, amely felvásárolta többek között a Volksbankot, Bancpostot és az Idea Bankot.
Az eladásra bocsátott OTP Bank Románia megszerzéséért versenyben maradt BT-t követi a dobogón a BCR (98 milliárd lejes eszközállománnyal) és a francia tulajdonban lévő BRD (71,5 milliárd lej), 4. helyen szerepel az ING Bank (63 milliárd lej), az 5. pedig a Raiffeisen Bank (62 milliárd lej). A banktoplista első öt helyén szereplő pénzintézet teszi ki a romániai szektor 60 százalékát. Az OTP Bank egy pozícióval a 10. helyre csúszott vissza a rangsorban, a 19,9 milliárd lejes eszközállománnyal rendelkező magyar pénzintézetet immár megelőzi az az EximBank is, amelynek végül sikerült felvásárolnia a Banca Romaneascát, amelynek megvételétől a bukaresti jegybank „eltiltotta” az OTP-t.
Az eszközállomány látványos növekedése ellenére Románia az európai rangsor végén helyezkedik el a pénzügyi közvetítések terén.
Miközben a román össztermék (GDP) az elmúlt évtizedben 127 százalékos bővülést produkált, meghaladva az 1400 milliárd lejt, a hitelezés csupán 60 százalékkal nőtt tavaly, elérve a 364 milliárd lejt. A Ziarul Financiar által közölt kimutatás szerint a 2007 előtti szintre, 30 százalékra süllyedt a magánhitelek GDP-hez viszonyított aránya, míg a banki eszközök GDP-hez viszonyított aránya 50 százalékkal esett, ami ötször kisebb az uniós átlaghoz képest.
A lap megállapítja, hogy az alacsony kamatoknak, a nagy likviditásnak és a makrogazdasági stabilitásnak betudható exponenciális növekedés jellemezte időszak után a romániai bankok alkalmazkodni kénytelenek a gazdaság lelassulása, magas kamatok, számottevő növekvő deficit uralta „új valósághoz”. A banki eszközök növekedéséhez hozzájáruló hitelezés újraéledése a kamatok és az infláció csökkenése, valamint a reálbérek növekedése után várható, 2023 végén vagy 2024-ben.
