Az autósztrájk adhatja meg a végső lökést az amerikai recesszióhoz
Az autógyári munkások sztrájkja egyelőre csak az amerikai munkaerő kicsiny részét érinti, így korlátozott hatással van a szélesebb gazdaságra, ez azonban megváltozhat, ha a többi munkabeszüntetéssel együtt tartós lesz. A washingtoni munkaügyi minisztérium legfrissebb adatai szerint ugyanis 23 éve nem esett ki annyi munkaóra sztrájk miatt, mint eddig idén.
Fotó: MATTHEW HATCHER
A United Auto Workers (UAW) szakszervezet újfajta módszert vetett be azzal, hogy csak három nagy detroiti autógyártó egy-egy üzemében és a tagjainak mindössze az egy tizedével kezdett munkabeszüntetést. Ha nem oldódik meg a helyzet, és teljes körűvé teszik a sztrájkot, akkor a Fordnál, a General Motorsnál és a Stellantisnál alkalmazott 146 ezer szervezett munkás teszi le a szerszámot, és ez megváltoztathatja a dolgot.
Ez pedig hamarosan bekövetkezhet, a UAW ugyanis bejelentette, hogy amennyiben péntekig nem érnek el komoly haladást a tárgyalásokon, akkor újabb sztrájkok várhatóak.
Nem fogunk örökké várni, míg a tulajdonosok húzzák az időt. Nem szórakozunk
– jelentette be videóüzenetében Shawn Fain, a szakszervezet elnöke.
Ian Shepherdson, a Pantheon Macroeconomics vezető közgazdásza szerint teljes körű autósztrájk esetében akár 1,7 százalékponttal visszaeshet a negyedéves amerikai GDP egy olyan időszakban, amikor a szakértők egyébként is attól tartanak, hogy recesszióba fordul a világ legnagyobb gazdasága. Az autógyártás ugyanis az amerikai GDP 2,9 százalékát adja, emlékeztetett a CNBC.
A széles körű sztrájk megnehezítené a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve dolgát is, amely úgy próbálja közelíteni az inflációs a két százalékos célhoz, hogy közben nem dönti visszaesésbe a gazdaságot.
A Fed számára az a probléma, hogy lehetetlen lenne valós időben tudni, hogy a gazdasági növekedés lassulásának mekkora részét lehetne magabiztosan a sztrájkra fogni, és mekkora részét más tényezőknek tulajdonítani, nevezetesen a diákhitelek törlesztésének újraindulásából eredő fogyasztáscsökkenésnek
– hangsúlyozta a klienseknek írt jegyzetében Shepherdson.
Fotó: MATTHEW HATCHER
Az amerikai gazdaságot már így is jelentős csapás érte az sztrájkok miatt az idén, a munkaügyi minisztérium szerint csak augusztusban 4,1 millió munkaóra esett ki – a legtöbb 2000 azonos hónapja óta. Júliussal együtt a kiesés húsz sztrájk miatt már majdnem 6,4 millió munkaóra, az egész évben pedig 7,4 millió. Összehasonlításképpen tavaly összesen 636 munkaórát veszítettek sztrájk miatt. Beszüntették az idén a munkát Hollywoodban, sztrájkoltak a University of Michigan állami alkalmazottai és a Los Angeles-i szállodák munkatársai, 60 ezer egészségügyi dolgozó Kaliforniában, Oregonban és Washingtonban pedig készül a munkabeszüntetésre.
Több éves viszonylagos nyugalom után a szakszervezetek ismét megtalálták az erejüket, és készek a végsőkig elmenni a magas inflációt követő béremelések kiharcolásáért.
Elszakadt a valóságtól az a vállalati vezérigazgató, aki nem számol előre a munkások igényeivel. Az átélt inflációs sokk után a munkavállalók több pénzt és nagyobb munkahelyi rugalmasságot fognak követelni
– nyilatkozta Joseph Brusuelas, az RSM vezető közgazdásza. A tények őt igazolják: a New York-i Fed közelmúltban nyilvánosságra hozott adatai alapján a munkavállalók átlagosan évi 80 ezer dollárhoz körüli fizetést kérnek, amikor munkahelyet váltanak. (Egy dollár 358,9 forint.)
Fotó: MATTHEW HATCHER
Az UAW 36 százalékos emelést kért négy évre elosztva, mert számításaik szerint hasonló arányban nőtt a vezérigazgatók javadalmazása.
Ilyen mértékű béremelés azonban tartósabbá teheti az inflációt, amely egy éve még négy évtizedes csúcson volt, és lassul ugyan, de még messze jár a két százaléktól. Brusuelas szerint azonban egy évi kilenc százalékos béremelés az UAW tagjai esetében gyakorolna jelentős hatást a makrogazdasági feltételekre, beleértve az inflációt is.
Igaz ez a teljes munkaerőpiacra is, mivel fokozatosan csökkent a szakszervezeti tagok aránya, fele csak a negyven évvel ezelőttinek: a magánszektorban alkalmazottaknak mindössze hat, a közalkalmazottaknak pedig 33 százaléka szervezett munkás.
Nem kongatja egyelőre a vészharangot a gazdasági hatások miatt az újraválasztásra készülő Joe Biden adminisztrációja sem.
Janet Yellen pénzügyminiszter is azt hangsúlyozta hétfőn este a CNBC-nek, hogy
korai még megmondani, mit jelent az autósztrájk a gazdaságra nézve. Ez nagyban függ attól, hogy meddig tart a sztrájk, és pontosan kiket érint. A fontos pont azonban véleményem szerint az, hogy a két félnek közelíteni kell az álláspontját, és arra kell törekednie, hogy mindenki nyerjen
– jelentette ki.
Kanadára is átterjedhet a sztrájkA Fordnak három gyára van Kanadában 5600 szervezett munkással, és helyi idő szerint hétfőn éjfélkor lejárt a kollektív szerződés. A szakszervezet 24 órával meghosszabbította az egyeztetéseket, miután „lényegi ajánlatot” kapott a tulajdonostól, figyelmeztetett azonban, hogy „a szakszervezeti tagoknak fenn kell tartaniuk a sztrájkkészültséget”. |
