Svédország újra felfedezi a hagyományos tanulási formákat, visszatérnek a könyvekhez. A lépés vitákat váltott ki, mint ahogy korábban a digitális oktatás elterjedése is. No de akkor mi a jó a gyermekeknek?
Fotó: Shutterstock
Az idei tanévtől
a hangsúly újból a nyomtatott könyvekre, a csendes olvasási időre és a kézírás gyakorlására került.
Tehát kevesebb időt szentelnek a táblagépeknek, a független online kutatásnak és a billentyűzethasználatnak.
A skandináv államok híresek a jó oktatáspolitikájukról, a világon pedig évek óta elterjedt hit, hogy a digitalizáció elkerülhetetlen, és a gyermekek érdekét az szolgálja, ha már kiskorukban elsajátíthatják az erre alkalmas eszközök használatát. Svédországban már az óvodásoknak is táblagépet osztogatnak, mivel a központi oktatási hatóság az intézményeket kötelezi a digitális eszközök használatára. A koronavírus-járvány pedig a legtöbb országban felgyorsította a digitális oktatásra való átállást. Mégis, miért dönthetett ennek visszavágásáról Svédország? A svéd politikusok és oktatási szakértők
azért döntöttek a hagyományosabb tanulási módokhoz történő visszatérés mellett, hogy megakadályozzák az alapvető készségek hanyatlását.
Lotta Edholm, a jobbközép koalíciós kormány iskolaügyi miniszter az egyik legnagyobb kritikusa a technológia mindenre való kiterjesztésének. A minisztérium tervei közt szerepel, hogy teljesen megszünteti a hat éven aluliak digitális tanulását.
Habár a svéd diákok olvasási képessége az európai átlag felett van, a negyedik osztályosok teljesítménye 2016–2021 között csekély mértékben hanyatlott a Progress in International Reading Literacy Study (PIRLS) tanulmány szerint. Ezzel azonban az ország még mindig holtversenyben van Tajvannal, és az 57 vizsgált ország közül a hetedik legmagasabb eredményt érte el.
Egyes hiányosságokat a koronavírus-járvány és a svédet idegen nyelvként beszélő bevándorlók növekvő száma okozhatott. Ám az oktatási szakértők szerint az okok közt szerepel az is, hogy a tanórákon túl sokat használnak digitális eszközöket.
Bizonyítható, hogy a digitális eszközök inkább hátráltatják, semmint elősegítik a diákok fejlődését. A hangsúlyt a nyomtatott tankönyvekre és a hagyományos tanításra kell visszahelyezni
– érvelt a svéd Karolinska Institute, egy nagy tekintélyű, kutatással foglalkozó orvosi iskola.
A svéd kormány idén 685 millió korona (22,2 milliárd forint), a következő két évben pedig további 500 millió korona (16,2 milliárd forint) értékben vásárol könyveket az iskoláknak, hogy ezzel ellensúlyozza a negyedik osztályosok olvasási képességének csökkenését.
A digitális tanulási eszközök gyors elterjedése az ENSZ Oktatási és Kulturális Ügynökségében is aggodalmat keltett. Az Unesco augusztusi jelentésében sürgeti az országokat az iskolák internetes digitalizációjának felgyorsítására, ám egyúttal arra figyelmeztet, hogy a technológia soha ne helyettesítse a személyes, tanári oktatást, viszont támogassa a mindenki számára elérhető, minőségi tudásátadást.
A digitális oktatás hevesen vitatott téma Európa-szerte és más nyugati kultúrákban. Lengyelország például nemrég indította el programját, amelynek keretében minden negyedik osztályos tanuló egy államilag finanszírozott laptopot kap. Az Egyesült Államok is több millió laptopot adott általános és középiskolai tanulóknak a koronavírus-járvány idején, és Magyarországon is egyre elterjedtebb az ilyen eszközök használata az oktatásügyben. A Covid–19-járvány kitörésének évében a KRÉTA volt a legnépszerűbb online oktatási platform.
Másfél millió diák kapott wifihozzáféréstAz iskolai wifihálózatok kiépítésével és korszerűsítésével is foglalkozó Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség bejelentette, hogy 5684 köznevelési és szakképzési intézmény másfél millió diákjához jut el a nagy sebességű internet. |
