Hiába szabadult meg az orosz gázfüggőségétől Németország, a helyét gyorsan átvette a műtrágya, amelynek importja a háború kitörése óta megsokszorozódott, Oroszországnak pedig ehhez még a szankciókat sem kell kerülgetnie, ugyanis annak kereskedelmét semmi sem akadályozza meg – írta a Berliner Zeitung.
Fotó: Shutterstock
Németország vegyipar termelése a tavaly az orosz–ukrán háború kirobbanása és az miatt túl drágává vált , ez pedig hatalmas csapást mért a mezőgazdaságra, amelynek a nitrogénműtrágya-ellátás kritikus fontosságú. Az egyetlen megoldás az volt, ehhez pedig egy meglepő partnert találtak, mégpedig Oroszországot. A Német Mezőgazdasági Iparszövetség (IA) adatai alapján
a műtrágyák német importja Oroszországból 332 százalékkal ugrott meg az idei szezonban, és mintegy 167 ezer tonnára nőtt.
2021-ben a németek orosz importja mindössze 38 500 tonna körül volt, ám a háború kitörése után ez jelentősen megugrott, és az oroszok piaci részesedése egy év alatt 5,6-ről csaknem 18 százalékra emelkedett.
Ez különösen az átlagos műtrágyákénál 46 százalékkal magasabb karbamidnál volt látható, ennek a behozatala az IA szerint 304 százalékkal nőtt meg 2023 első fél évében az előző év azonos időszakához képest.
Az új németországi statisztikák összhangban vannak a bővebb európai trendekkel: Oroszország a 2022–23-as szezonban megötszörözte a nitrogénműtrágya-exportját az EU-ba, amelynek piacán 19 százalékos részesedést ért el.
Németország tavaly nagy erőfeszítések árán függetlenítette magát az orosz gáztól. Most nem szabad megismételnünk a korábbi stratégiai hibákat, és újra hozzákötnünk magunkat Oroszországhoz egy kulcsfontosságú nyersanyagon keresztül
– nyilatkozta Martin May, az IA ügyvezető igazgatója és kommunikációs vezetője.
A műtrágya előállítási költségeinek 80-90 százalékát a gáz és az energia teszi ki, a német termelés pedig azzal párhuzamosan lassult, ahogy ezek drágulni kezdtek. Az importált műtrágya azonban gyakorlatilag nem más, mint az Oroszország elleni szankciók egyik fő célpontja, az olcsó földgáz – csak újracsomagolva.
A németek 2021 ősze és különösen az ukrajnai háború kirobbanása óta egyre több műtrágyát importálnak ahelyett, hogy maguk állítanák elő. Ennek fő oka a jelentősen megemelkedett energia- és földgázárak, amelyek a vegyiparban egy másik alapvető komponensnek, az ammóniának a gyártását is lecsökkentették.
A német vállalatok részesedése – amelyek 2021-ben még a teljes fogyasztás 37 százalékát adták – mindössze 5 százalékra csökkent a legutóbbi szezonban.
A nitrogénműtrágyák 95 százalékát importálni kell,
amelynek jelentős része Oroszország mellett Belgiumból és Hollandiából érkezett, ahol az ipar nagyobb támogatást kapott a kormánytól.
Németországban a feldolgozóiparnak rövid távon ismét olyan energiaárakra van szüksége, amely versenyképesen tarthatja azt a nemzetközi piacokon, amíg át nem állunk a megújuló energiákra és a környezetbarát műtrágyagyártásra
– hangoztatja az IA, amely a német vegyipari szövetséggel (VCI) közösen felszólította a szövetségi kormányt, hogy vezessenek be új szabályokat az ipari áram árának csökkentésére, ám Olaf Scholz kabinetje nem támogatja ezt a kezdeményezést.
Olcsóbb lett a műtrágya, a növényvédő szereknél még nem fordult a kockaTovább csökkentek az árak, így a gazdálkodók több műtrágyát vásároltak. A növényvédőszer-forgalom azonban csökkent, kivéve a sok eső okozta kényszer miatt többször kiszórt gombaölőket. |
Oroszország eközben nem elégszik meg a német piac ellátásával, nagyobb befolyást akar szerezni a globális műtrágyapiacokon.
Júliusban az Uralchem csoport alapítója, Dimitrij Maszepin javaslatot nyújtott be, amelyről már Mihail Miszustyin miniszterelnökkel, valamint Gyenisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszterrel is tárgyalt. Céljuk, hogy Oroszország tovább növelje a részesedését a piacon, amellyel később a régióban komoly árbefolyásra tehet szert – ezzel részben egyensúlyozva az energiaipar kieső bevételeit.
Jó úton haladnak efelé:
Oroszország már most az ásványi műtrágyák, különösen az ammónium-nitrát, a kálium és a foszfátműtrágyák egyik vezető beszállítója, az európai vegyipar nehézségei miatt pedig egyre nagyobb szeletet tud kihasítani a kontinens piacából.
