Az idei időjárás a magyar almatermelőkhöz hasonlóan a horvátoknak is közepesen kedvezett.
Az ország északi részén a tavaszi fagyok okoztak gondot, keleten pedig a nyári esők rontottak a termés minőségén.
Ennek ellenére a horvát gyümölcstermelők elégedettek a hozamokkal, idén ugyanis mintegy 65 ezer tonna almát szüretelhetnek, ami 5 ezer tonnával több mint tavaly. A közkedvelt gyümölcs ráadásul 70 százalékban piacképes, így idén az előző éveknél több horvát alma kerülhet közvetlenül a boltok polcaira.
De a maradék sem vész kárba, azt iparilag hasznosítják. Ami a felvásárlási árakat illeti az elsőkategóriába sorolt alma 60 cent, átszámítva 240 forint, a másodosztályú termés 50, a harmadosztály pedig 40 cent, vagyis hozzávetőlegesen 200, illetve 160 forint. A legkevesebbet 0,25 centet átváltva 100 forintot az ipari almáért fizetik.
Egyre kevesebb az alma
Az utóbbi években drasztikusan csökkent a horvát almatermelés.
Az adriai országban jelenleg 6 ezer hektáron termesztik a gyümölcsöt, ami 900 hektárral kevesebb mint tíz évvel ezelőtt.
A termelők többsége ráadásul kisebb ültetvényeken termel, ez pedig a versenyképességet is rontja. Mindez oda vezetett, hogy mára a horvátok a hazai szükségletek felét sem képesek megtermelni. A jelenség hátterében az elmúlt évek alacsony felvásárlási árai és a munkaerőhiány áll. Az almatermesztés ugyanis rendkívül sok kétkezi munkát és odafigyelést igényel. De a balkáni országban szinte az összes gyümölcs esetében hasonló a helyzet, egyedül mandarinból van többszörös túltermelés. Ennek ellenére a jóminőségű horvát alma egy része a hazai boltok polcai helyett mégis külföldön végzi. Az ország legnagyobb almatermelője, a magyar tulajdonú Rabo, ami dél-nyugati szomszédunk almatermelésének 12 százalékát adja például termékeinek jelentős részét Ázsiába exportálja. Ezzel párhuzamosan a horvát áruházak jelentős mennyiségű almát importálnak elsősorban Lengyelországból.
