A kínai kormány által megbízott kutatók elkezdték tanulmányozni az ukrajnai inváziót követő nyugati szankciókat Oroszországgal szemben, hogy kiderítsék: mire kell Kínának számítania, ha a tervezett tajvani invázió miatt egy aktív konfliktusba keveredik az Egyesült Államokkal – írta a Reuters.

CHINA-SHANDONG-QINGDAO-NAVAL FLEET-ESCORT MISSION (CN)(230912) -- QINGDAO, Sept. 12, 2023 (Xinhua) -- The 45th fleet of the Chinese People's Liberation Army (PLA) Navy for an escort mission in the Gulf of Aden and the waters off Somalia carries out training on Aug. 24, 2023. TO GO WITH "China's 45th naval fleet sets sail for escort mission in Gulf of Aden" (Photo by Wang Yuanfang/Xinhua) (Photo by Liu Fang / XINHUA / Xinhua via AFP) tajvani invázió
A kínai haditengerészetnek kulcsfontosságú szerepe lenne egy lehetséges tajvani invázióban.
Fotó: AFP

Az orosz–ukrán háború kitörése óta több mint 200 politikai tanulmány és tudományos cikk jelent meg Kínában a Moszkva elleni szankciók hatásáról, és több száz közgazdász, pénzügyi szakértő és geopolitikai elemző vizsgálja azt folyamatosan, hogy Peking hogyan tudna enyhíteni az ehhez hasonló helyzeteken, ha a közeljövőben támadást indítana Tajvan ellen, amely az Egyesült Államok védelme alatt van.

A fokozódó kínai–amerikai stratégiai verseny és egy potenciális jövőbeli konfliktus miatt el kell kerülnünk, hogy Washington bevethesse a pénzügyi és kereskedelmi szankciós modelljeit Kínával szemben. Országunknak fel kell készülnie erre a helyzetre, hogy biztosíthassa a gazdasági stabilitást

– írta Chen Hongxiang, a kínai jegybank (PBOC) egyik fiókjának kutatója, a 2022 végén megjelent tanulmányában.

Az amerikai szankciókról szóló viták – többek között a kínai kül- és pénzügypolitikai intézményen belüli kutatók részéről – 50 százalékkal ugrottak meg az ukrajnai háború kezdetét követő 12 hónapban az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest – derül ki a China National Knowledge Infrastructure, az ország legnagyobb tudományos szakirodalmi adatbázisának áttekintéséből.

Oroszország tapasztalatait értékelve a kutatók közül sokan arra figyelmeztetnek, hogy Kína sokkal nagyobb gazdasága és a fejlett külföldi technológiától és nyersanyagimporttól való függősége miatt a Nyugattal folytatott szankciós harc sokkal pusztítóbb lehet. Sokan emiatt úgy gondolják, hogy a kölcsönös függőség növelése jobb megközelítés lehet, mint a gazdaság fokozatos lezárása.

Nem véletlen, hogy az elmúlt néhány évben rekordmennyiségű kutatás keletkezett ebben a témában: magas rangú amerikai katonatisztek véleménye szerint ugyanis Hszi Csin-ping kínai elnök arra utasította a kínai néphadsereget, hogy 2027-re készüljenek fel Tajvan lerohanására. Peking nem zárta ki, hogy erőszakot alkalmazzon a sziget elfoglalására, bár soha nem osztott meg részleteket a háborús előkészületekről.

A különböző lehetséges forgatókönyvek elemzése és a kínai megelőzés, válasz- és ellenintézkedések kidolgozása kétségtelenül kiemelt prioritás a kínai döntéshozók számára

– írta Yu Yongding közgazdász, korábbi jegybanki tanácsadó egy 2022 júliusában megjelent folyóiratcikkében.

CHINA-PLA-EASTERN THEATER COMMAND-TAIWAN ISLAND-MILITARY EXERCISES (CN)(230410) -- NANJING, April 10, 2023 (Xinhua) -- This photo taken on April 9, 2023 shows artillery weapons of the Eastern Theater Command of the Chinese People's Liberation Army (PLA) during the combat readiness patrol and military exercises around the Taiwan Island. The Eastern Theater Command of the PLA has accomplished all tasks in the combat readiness patrol and military exercises carried out from April 8 to 10 around the Taiwan Island.
The operations have comprehensively tested the integrated joint combat capability of the PLA's multiple services and arms under actual combat conditions. (Photo by Li Zhenjie/Xinhua) (Photo by Li Zhenjie / XINHUA / Xinhua via AFP)
A kínai néphadsereg (PLA) Keleti Parancsnokságának tüzérségi fegyverei a Tajvan körüli hadgyakorlat során.
Fotó: AFP

A tajvani invázióhoz Moszkvától kell tanulni

Az ukrajnai háború után a nyugati országok több mint 300 milliárd dollárnyi orosz jegybanki devizatartalékot fagyasztottak be, az ország pénzintézeteit pedig kizárták a SWIFT fizetési rendszerből – ezek a lépések kifejezetten aggasztóak Kína számára, amely több mint 3 ezermilliárd dollárnyi devizatartalékkal rendelkezik, a gazdasága pedig az exporttól függ.

A kínai tengerentúli eszközök befagyasztásának kockázata egyre fenyegetőbbnek tűnik, és kétségtelen, hogy még Oroszországnál is gyorsabban vetnék be ezeket a gazdasági fegyvereket

– írta Wang Yongli, a China International Futures, az ország egyik legnagyobb áru- és pénzügyi határidős brókercégének vezérigazgatója.

Wang és a PBOC több kutatója azt írta cikkeiben, hogy ha az Egyesült Államok Oroszországhoz hasonló szankciókat vezetne be Kínával szemben, Pekingnek be kellene fagyasztania az amerikai befektetési és nyugdíjalapokat, és le kellene foglalnia az amerikai vállalatok eszközeit.

Ez történhetne, ha Kína megtámadná Tajvant

A CIA vezetője, Willam Burns nemrég arról beszélt, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök parancsot adott a hadseregnek, hogy 2027-re állítsák össze a Tajvan elleni invázió végrehajtásának tervét. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy három év múlva Kína lerohanná Tajvant, mindenesetre figyelmeztető, hogy milyen komoly ambícióik vannak a kínaiaknak.

A kutatók – részben Moszkva politikája által inspirálva – nem hagyományos megoldásokat is megfogalmaztak Kína amerikai dollártól való függőségére.

Egy februárban publikált cikk szerint Kínának több aranyban denominált kereskedelmet kellene szorgalmaznia, hogy megakadályozza a jüan nagyobb ingadozásait – visszhangozva az orosz központi bank azon döntését, hogy az ukrajnai háború előtt és kezdete óta folyamatosan növeli az aranytartalékait. Kína politikájának egy része pedig igazodik is a lapok ajánlásaihoz. 

A jegybanki adatok október elején azt mutatták, hogy a PBOC a 11. egymást követő hónapban növelte hivatalos aranytartalékát.

 


Kína a nyersanyagpiacon mérhetne csapást az USA-ra

A pénzügyi szankciók mellett Oroszország válasza az olaj-, gáz-, fém- és csipiparára gyakorolt nyugati nyomásra is elgondolkodtatta a kínai kutatókat.

Mou Lingzhi, a Sanghaji Társadalomtudományi Akadémia akadémikusa januárban azt írta, hogy az Oroszország által megkövetelt, rubelalapú földgáz-kereskedelem arra ösztönzi Kínát, hogy gyorsítsa fel az olyan nyersanyagok, mint például az elektromos járművek akkumulátoraihoz nélkülözhetetlen lítium jüanban történő árazásának elterjesztését.

A jegybank kutatói is visszhangozták ezt az álláspontot, a PBOC egyik munkatársa, Hszia Fan tavaly novemberben azt írta, hogy

Kínának fel kellene gyorsítania a nemzetközi energiaelszámolás folyamatát jüanban, hogy gyengítse a dollár dominanciáját az olajpiacon.

A China Minmetals Corporation, az ország egyik vezető bányavállalatának kutatói júniusban azt írták, hogy vészhelyzeti tervekre van szükség a vas, a réz, a nikkel és más stratégiai fémek ellátásának biztosítására.

CHINA-HONG KONG-PLA-HONG KONG GARRISON-ROUTINE ROTATION (CN)
A PLA katonái egy Hongkong melletti támaszponton.
Fotó: AFP

Egy új, Nyugat-ellenes szövetség felépítése

Más kutatók egy erős gazdasági csoportosulás létrehozására szólítottak fel, amely megvédhetné Kínát a szankciós fegyverek ellen. Az olcsóbb orosz olaj, amelyet Kína a nyugati szankciók következtében élvezhetett, mintát adott egy jövőbeli szankcióellenes hálózatnak, amely lehetővé tenné a tagországok számára, hogy kedvezményes áruval kereskedjenek.

Kínai kutatók azt is javasolták, hogy Peking használja ki az Európai Unión belüli, valamint az Egyesült Államok és szövetségesei közötti repedéseket. Egy külföldi elemző szerint a Nyugaton belül hiányozhat az egység.

A Kínával szembeni széles körű nemzetközi fellépés nagyságrendekkel nehezebb lenne, mint Oroszország esetében, mivel az ottani befektetések volumene és a piacától való függés sokkal nagyobb

– mondta Martin Chorzempa, a washingtoni Peterson Institute for International Economics vezető munkatársa.

Egyes elemzők azonban rámutattak a jüan nemzetközivé tételének korlátaira, és ehelyett azzal érvelnek, hogy Kínának a szankciókat az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel fenntartott gazdasági kapcsolatainak növelésével kellene tompítania.

Yu, a PBOC korábbi tanácsadója 2022-es tanulmányában azt írta, nem valószínű, hogy az USA hajlandó lenne lefoglalni több ezermilliárd dollárnyi vagyont, vagy megtagadná a Kína által birtokolt kötvények tőkéjének és kamatainak a kifizetését.

A Kína és az USA közötti szoros gazdasági és pénzügyi kapcsolatok miatt Washington nem fog olyasmit tenni, amellyel a saját gazdaságát is térdre kényszerítené

– írta. Wang tavaly hasonlóan érvelt, megjegyezve, hogy az arany a szállítási és tárolási költségek és kockázatok miatt nem helyettesítheti praktikusan a dollártartalékokat.

Amerikának fáj Kína gyengélkedése, de messze nem rendíti meg

A világ legnagyobb gazdasága viszonylag kevéssé kitett a világ második legnagyobb gazdaságának. Vannak persze amerikai óriáscégek, amelyek érzékeny veszteségeket szenvednek el a kínai piacon, de egy pénzügyi fertőzés esélye nagyon alacsony.

E problémák fényében a kutatók közül sokan azt javasolják Pekingnek, hogy szélesebb körben nyissa meg a hazai pénzügyi piacokat, hogy az Egyesült Államok, szövetségesei, valamint ezen országok vállalatai érdekeit Kínával kösse össze, növelve a szankciók költségeit.

Erre válaszul az EU és az Egyesült Államok elkezdték csökkenteni a kockázatokat és diverzifikálni az ellátási láncokat, valamint a kulcsfontosságú csipipart is elszakítanák Kínától. Ez azonban hosszú időbe telik, és Kína szerepe a globális piacon több lehetőséget adna neki a szankciók kijátszására, valamint a külföldi technológiák használatára, mint Oroszországnak.