Fitch: egy újabb olajárrobbanás visszafogná a gazdasági növekedést és inflációt gerjesztene

Ha az izraeli háború megzavarja az olajellátást, akkor jövőre az energiahordozó ára 120 dollár körül alakulhat hordónként, majd 2025-ben a hordónkénti 100 dollárra mérséklődhet. Ennek következtében – a fekete aranyat termelő országok kivétel – mindenhol mérséklődne a bár a hatás 2025-re nagyrészt megszűnne – derül ki a Fitch legfrissebb elemzéséből.

A globális bővülésé jövőre 0,4 százalékkal, 2025-ben pedig 0,1 százalékkal lenne alacsonyabb a szeptemberi előrejelzésnél. A hitelminősítő szerint 2024-ben 1,9 százalék helyett 1,4 százalékkal emelkedne a világgazdaság. Az euróövezet GDP-növekedése 1,1 százalékról 0,6 százalékra módosulna a magas olajárak miatt.

Mindez a vártnál magasabb inflációhoz is vezetne, amit 2025-ben korrekció követne. A fejlett gazdaságok körében a hatás visszafogottabb lenne: az Egyesült Államokban a pénzromlás 2024 végére mintegy 2 százalékponttal lenne rosszabb az előrejelzésnél. A monetáris politikai szigorítása nagyobb fenyegetés, az alapkamatok további emelése 0,6 százalékkal fogná vissza a világgazdaság növekedését. 

Egyszer már gazdasági válságot okozott az olaj

Éppen ötven éve, 1973-ban a jom kippuri háború utolsó napjaiban az arab országok Szaúd-Arábia vezetésével olajembargót hirdettek az Izraelt támogató nyugati országok ellen. Az olajkartell leállította a szállítmányokat az éppen a Watergate-en túl a vietnámi háborúban is elhavazott Egyesült Államok felé. A hatás nem maradt el. A nemzetközi olajár az 1973 júliusában mért 2,9 dollárról decemberre 11,65-ra emelkedett hordónként, 

Az Egyesült Államok ennek következtében recesszióba csúszott, GDP-je 6 százalékkal csökkent egy év alatt, a munkanélküliségi rátája megduplázódott, elérve a 9 százalékot is. Ezzel párhuzamosan Szaúd-Arábia korábban szinte soha nem látott mértékű bevételre, befolyásra és hatalomra tett szert: az embargót követően az arab világ de facto vezetőjévé lépett elő, és világgazdasági szempontból is meghatározó szereplővé nőtte ki magát.

Ugyanakkor hosszabb távon a válság a Közel-Keleten kívüli új olajvidékek, például az Északi-tenger és a mélytengeri erőforrások fejlesztéséhez vezetett, valamint ösztönözte az alternatív energiaforrások használatát. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy míg akkoriban a nyugati országok voltak az arab országok által termelt nyersolaj fő vásárlói, ma már Ázsia az OPEC legnagyobb importőre, vagyis a geopolitikai környezet más, mint ötven évvel ezelőtt.