A szimulációk azt mutatják, hogy egy esetleges kínai gazdasági válság a német GDP-t az első évben 0,7 százalékkal, a második évben pedig alig 1 százalékkal csökkentené, azaz összesített hatása mínusz 1,5 százalék lenne, ám a német pénzintézeteket jelentősen sújtaná, ha egy ilyen forgatókönyv következne be – közölte a frankfurti központi bank, azaz a Bundesbank szerdán.
Fotó: Arne Dedert/Getty Images
A kutatás apropóját a kínai ingatlanpiaci nehézségek, a helyi önkormányzatok eladósodása, a túlzott hitelezés, valamint a globális kereslet gyengülése adta, amit még a világ második legnagyobb gazdasága és a nyugati országok közötti geopolitikai feszültségek fokozódása is tetéz.
Összességében a Bundesbank szerint egy széles körű gazdasági válság Kínában kezelhető tovagyűrűző hatásokkal járna Németországra nézve.
A német bankok ugyanakkor "jelentős kockázatokkal" szembesülnének egy ilyen esetben, hiszen bár a Kínával szembeni közvetlen kitettségük "elhanyagolható", csupán mintegy 35 milliárd euró, a Kínában működő német vállalatokon keresztül érvényesülő közvetett kitettségük viszont 220 milliárd euróra rúg, ami a német bankok által tartott összes kockázatos eszköz 7 százalékának, illetve szavatoló tőkéjük 42 százalékának felel meg.
Ennél is súlyosabb következményei lennének ugyanakkor a Kínáról való "hirtelen leválásnak" (decoupling), amely a központi bank figyelmeztetése szerint "sem nem reális, sem nem kívánatos", mivel még egy "rendezett kivonulás... is hatalmas veszteségekkel járna" - idézi a Reuters a német központi bankot.
Ezzel a Bundesbank a Berlin és Peking közötti feszültségek elmérgesedése miatt elbizonytalanodó német vállalatoknak üzent, melyek kezdik felülvizsgálni Kínától való függőségüket, mert aggódnak az esetleges nyugati szankciók vagy egy Tajvan körüli jövőbeli konfliktus kereskedelmet megzavaró hatása miatt.
A gyors leválás nem csak az exportőröknek ártana, sőt sokkal inkább veszélyeztetné az olyan kulcsfontosságú termékek behozatalát, mint a ritkaföldfémek, a laptopok és a napelemek.
Németország importtermékeinek 13 százalékát szerzi be Kínából, amely ennél fogva jelenleg a legfontosabb beszállítója.
A Bundesbank a decoupling helyett a nemzetközi kereskedelmi megállapodások fokozatos megerősítése mellett érvel, ami lehetővé tenné, hogy a német vállalatok diverzifikálják kapcsolataikat az egyoldalú kínai függést lazítva. A berlini kormány is hasonló stratégiát fogadott el a közelmúltban, amely a központi bank szerint "a helyes irányba" mutat.
