Továbbra is csak vitatkozik az EU az ukránoknak szállítandó lőszerről

Az stratégiaalkotó szerve, az Orbán Viktor miniszterelnököt is magában foglaló Európai Tanács, a múlt héten 50 milliárd eurós támogatásról döntött Ukrajna gazdaságának és költségvetésének stabilizálására. A katonai finanszírozás kérdését ezzel azonban nem oldották meg, ami jelentős problémát okoz a fennmaradásáért harcoló országnak, mivel jelenleg az eddigi legnagyobb segélyezője, az Egyesült Államok sem tud újabb fegyverek és lőszerek átadásáról dönteni.

Az Európai Unió három éve létrehozta az Európai Békekeretet annak érdekében, hogy "nagyobb mértékben legyen képes megelőzni a konfliktusokat, békét teremteni és megerősíteni a nemzetközi biztonságot"– írja az Európai Tanács honlapja. Kezdetben az alap 5,7 milliárd euró volt, amelyet a tagállamok 12 milliárdra duzzasztottak az évek során. Az unió közös költségvetésén kívül létrehozott alaphoz a tagállamok a gazdaságuk méretének függvényében járulnak hozzá. 

Brüsszel ebből a békekeretből kárpótolta a tagállamokat az Ukrajnának adott fegyvereikért, amivel az kimerült. Tehát a békekeretet újból fel kell tölteni, jelenleg 5 milliárd eurót keresnek hozzá. Előtte azonban több ország is megreformálná az alapot azzal a céllal, hogy "strukturáltabb, hatékonyabb és pragmatikusabb" módon finanszírozzák az Ukrajnának szánt fegyvereket. 

Brüsszel a múlt héten elismerte, hogy a korábban ígéretével szemben márciusig nem tud 1 millió tüzérségi lövedéket küldeni Kijevnek. Eközben pedig az ukránok minden nappal közelebb kerülnek ahhoz, hogy kifogyhatnak a lőszerekből és a fegyverekből. A vészesen fogyó felszerelés miatt, az ukrán hadsereg tartalékolni kezdett.

A fő vitás pontok az Európai Békekeret körül

Az alap nagy befizetői szerint ők finanszírozták a kisebb tagállamok fegyverarzenáljának korszerűsítését, amit kívánnak folytatni. Az orosz-ukrán háború eszkalációjának elején ugyanis ezek a kisebb országok elavult, szovjet fegyvereket küldtek Ukrajnába, mivel a katonák azokat ismerték és rögtön használni tudták. A kiadott fegyverek helyett ezek az államok nagy összegű visszatérítést kaptak az alapból, és azt a saját felszerelésük korszerűsítésére fordították.

A másik oldalról azok az országok vitatják az alap működését, amelyeknek nincs nagy fegyvergyártási kapacitása. Miután ugyanis az alap áttér a tagállamok kompenzálásáról a fegyverszerződések finanszírozására, a nagy fegyveriparral rendelkező országok – főként Németország és Franciaország – lesznek a legnagyobb haszonélvezők. A Financial Times egyik diplomata forrása szerint a többség azt szeretné, hogy a jelenlegi modell legalább idén egész évben érvényben maradjon, utána pedig közös termelést finanszírozzanak a békekeretből.

A tagállamok egy részének nem tetszik, hogy Brüsszel csak utófinanszírozza az Ukrajnának nyújtott segítséget. Németországban pedig súlyos költségvetési megszorítások vannak, a pénz a németeknek sem elég, nem, hogy más államot segítsenek belőle. Olaf Scholz kormánya azt akarja, hogy a kétoldalúan szállított fegyverek értékét számítsák be az alapból Németországra eső részbe. A kisebb országok szerint ez drasztikusan csökkentené az alap méretét.

Továbbá hangsúlyosan jelen van Magyarország álláspontja is. Budapest az elmúlt időszakban blokkolta a tagállamoknak járó, 500 millió eurós visszatérítést. Orbán Viktor így tiltakozott az ellen, hogy Ukrajna felvette az OTP Bankot az orosz agressziót támogató cégek listájára. Habár pénzintézetet azóta törölték a listáról, a magyar kormány biztosítékokat követel arra, hogy a jövőben ilyen nem fordul elő. A Financial Times értesülése szerint Magyarország mindaddig nem blokkolja a békekeret feltöltését és reformját, míg a magyar hozzájárulást csak nem halált okozó fegyverek vásárlására használják fel.

Lőszer és fegyver híján Ukrajna léte a tét

Josep Borrell, az európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint az integráció nem érzi át a helyzet komolyságát és legkésőbb február végi kompromisszumos megoldást sürget a békekeret megújításáról.