Kína külkereskedelme a vártnál gyorsabban nőtt az év első két hónapjában: az januárban és februárban 7,1 százalékkal bővült éves szinten, ami felülmúlta az elemzők 1,9 százalékos becslését. Az éves összevetésben 3,5 százalékkal növekedett, ami szintén meghaladta a másfél százalékos piaci várakozásokat. Az emelkedést két tényező magyarázza: megugrott az elektronikai termékek kivitele és az Oroszországba irányuló forgalom.
A kínai-orosz kétoldalú az első két hónapban elérte a 37 milliárd dollárt, ami 9,3 százalékkal több az előző év azonos időszakához viszonyítva. Kína exportja Oroszországba 12,2 százalékkal nőtt január-februárban éves szinten, míg a behozatal 6,7 százalékkal bővült. Oroszország tavaly Kína ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere lett, szemben a 2020-as kilencedik hellyel – írja az FT.
A forgalom az előző évben elérte a 240 milliárd dollárt, ami jóval meghaladta a két ország 200 milliárdos célját. Január-februárban Moszkva Ausztráliától enyhén lemaradva a hatodik helyre csúszott vissza. Az adatokból az is kiderül, hogy a vizsgált időszakban az Európai Unióval folytatott kereskedelem 4,1 százalékkal zsugorodott, míg az Egyesült Államokkal 0,7 százalékkal nőtt.
Orosz, kínai – két jó barát
Kína nem ítélte el Oroszországot az orosz-ukrán háború kitörése után és elutasította a szankciókat bevezetését. A kínai okostelefonok, autók, ruhák, háztartási gépek és egyéb termékek átvették a kivonuló nyugati márkák helyét, miközben Moszkva olajjal, gázzal, szénnel és más nyersanyagokkal látja el Pekinget. A Kínával folytatott kereskedelme miatt az orosz gazdaság képes ellenállni a nyugati intézkedéseknek.
Vang Ji kínai külügyminiszter ma arról beszélt, hogy Moszkva és Peking igyekszik elmélyíteni az átfogó stratégiai együttműködést, a kapcsolatok bővítése pedig mindkét fél érdekét szolgálja. Szerinte az orosz földgáz számos kínai háztartást lát el, míg az orosz utakon kínai gyártmányú autók közlekednek. Ehhez viszont érdemes hozzátenni, hogy a kétoldalú kereskedelem tovább bővítéséhez Oroszországnak fejlesztenie kell a keleti vasútvonalait.
Vlagyimir Putyin február végén a parlament előtt kijelentette, hogy 2030-ra 210 millió tonnára növelnék az éves szállítási kapacitást Oroszország két leghosszabb vasútvonalán, a Transzszibériai és a Bajkál-Amuron, miután az elmúlt években nem fordítottak elég figyelmet a területre. A vonalakon 2023-ban mintegy 150,5 millió tonna árut kezeltek. A két pálya Oroszország külkereskedelmének létfontosságú ütőerét képezi,
amely összeköti a nyugati régiókat a Csendes-óceánnal és Kínával.
Az útvonalakat azonban régóta logisztikai problémák sújtják, miközben egyre bővül az Ázsiával folytatott forgalom. Moszkva már eddig is dollármilliárdokat költött arra, hogy a vasútvonalak kapacitását a 2013-as 97,8 millió tonnáról idén várhatóan 180 millió tonnára növelje. Az eurázsiai ország csak idén 4 milliárd dollár tervez költeni az infrastruktúra javítására és korszerűsítésére.
A Putyin által bejelentett további beruházások részleteit várhatóan még ebben a hónapban hagyják jóvá. A Szibéria fejlesztésére vonatkozó kormányzati stratégia részeként 2030-ig két új vasúti határátkelőhely is épülne Kína és Oroszország között. A két országnak jeleneleg csak négy ilyen átkelőhelye van, pedig a határ több mint 4200 kilométer hosszú. Az elhúzódó háború miatt Moszkva nem tehet mást: muszáj fejlesztenie keleti területeit.
Az amerikai szankciók miatt zászlót vált az orosz olajflottaAz elmúlt hetekben több tucat, Oroszország által használt olajszállító tartályhajó cserélte le Libéria és a Marshall-szigetek zászlóját, mivel az Egyesült Államok szigorította a szankciók érvényesítését az ott regisztrált hajókkal szemben. Washington azért intézkedhet könnyen e két országgal szemben, mert a zászlókezelő társaságuk székhelye nem otthon, hanem Virginiában van, mindössze néhány kilométerre Washingtontól |
