Átrendeződnek az ellátási láncok, munkaerőhiány, migráció, geopolitikai feszültségek, rivalizálás az Egyesült Államok és Kína között, ebben a helyzetben kell Magyarországnak megtalálni a megfelelő válaszokat – jelentette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Fókuszban a külpiacok – külgazdasági évnyitó konferencia 2024 című gazdaságpolitikai fórumon.
Parragh köszöntőjében arról beszélt, hogy a magyar egyirányú: a kivitel 87 százaléka az Európai Unióba, több mint 6 százaléka Kínába, míg az amerikai kontinensre mintegy 5 százalék irányul. A rendezvényen felszólaló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az elmúlt öt évben három válsággal szembesültek az országok, amelyek a világgazdaságra is erős hatást gyakoroltak.
A koronavírus-járvány alatt lezárultak a határok, az orosz–ukrán háború inflációt okozott, míg az izraeli háború, egész pontosan a vörös-tengeri válság miatt megdrágult a szállítás. Szijjártó hangsúlyozta, hogy a negatív globális tendenciák ellenére 2023 rekordév volt külgazdasági szempontból, Magyarország soha ekkora exporttevékenységet nem tudott felmutatni, a termékkivitel 150 milliárd eurót ért el, ami éves szinten 4 százalékos emelkedés.
A magyar exportteljesítmény háromszorosára nőtt az elmúlt 15 év alatt
– jelentette ki a tárcavezető. Hozzátette: legfontosabb partnerünknek továbbra is Németország, de Olaszországba exportáltuk a második legtöbbet, amire korábban nem volt példa. A politikus kiemelte, hogy a kormány igyekszik fejleszteni a keleti országrészt, így Kelet-Magyarországra is több beruházás érkezett. Példának a BYD épülő szegedi üzemét, a Bosch miskolci létesítményét és a CATL debreceni akkugyárát említette.
A külügyminiszter szerint a délnyugati országrészt is fejlesztik, a kormány egy vállalattal tárgyal a területen történő befektetésről, de erről részleteket nem árult el. Szijjártó Péter kitért arra is, hogy az Európai Unióban három folyamat zajlik, ami ellentétes Magyarország érdekeivel: az, hogy az EU nagy tagállamai nem tettek le a föderalizációról, a gazdasági kérdések átpolitizálása és a blokkosodás.
Szijjártó ennek kapcsán közölte, hogy Magyarország készül az uniós elnökségre. Hazánk ugyanis felhasználja az elnökség időszakát arra, hogy lassítsa ezeket a folyamatokat. A tárcavezető hangsúlyozta: az adórendszer és az energiabiztonság mindig egy tagállam hatáskörébe tartozik, vagyis Magyarország onnan veszi a földgázt és az olajat, ahonnan vezetnek a csövek.
A politikus szerint Magyarország a blokkosodás ellenében a keleti–nyugati együttműködésben hisz, az ország példája pedig azt mutatja, hogy érdemes erre építeni. Ehhez kapcsolódóan megjegyezte, hogy hazánkban több német autómárka van jelen, miközben a világ tíz legnagyobb akkumulátorgyártója közül öt üzemet épít, valamint a BYD létesítménye is készül.
Szijjártó Péter elmondta, miért kell együttműködni OroszországgalMiközben hazánk jó és megbízható szövetséges az Európai Unióban és a NATO-ban egyaránt, fenn kell tartani a nemzeti érdekeket szolgáló együttműködést Oroszországgal – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szerinte a kormány feladata annak biztosítása, hogy egyetlen olyan külpolitikai döntés, lépés vagy nyilatkozat se szülessen, amely veszélybe sodorhatná Magyarországot a szomszédságban dúló háború közepette, illetve esetleg annak eszkalációjához vezethetne. |
