A legnagyobb fogyasztói piacok közötti feszültség megzavarhatja a tengerentúli befektetéseket, kedvezőtlenül érintheti a fejlődő országokat és hosszú távon a világ GDP-jének a 2 százalékába kerülne – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerdai jelentésében.
Fotó: Getty Images
A vállalatok és az országok vezetői azt vizsgálják, hogyan tehetnék ellenállóbbá az ellátási láncaikat azáltal, hogy a termelést haza, vagy megbízható, barátságos országokba helyezik át. Ez a trend a közvetlen külföldi befektetések széttöredezéséhez vezethet
– figyelmeztetett jelentésében az IMF.
Ahogy az Egyesült Államok és Kína között nő a feszültség, ezek a nagyhatalmak és szövetségeseik egyre több olyan törvényt fogadnak el, amely az ellenfelük gazdaságát korlátozná. Ilyenek a washingtoni vagy a japán csiptörvények, amelyekkel Kína félvezetőgyártási képességeit célozták meg, hogy az országot féken tartsák a fejlett technológiák előállításában.
A két oldal agresszív törekvéseinek meg is lett a hatása – az Amerikai Kereskedelmi Kamara által nemrég végzett felmérés azt mutatta, hogy a befektetők eltávolodnak Kínától. A válaszadók több mint fele a keleti nagyhatalmat már nem tekinti befektetési prioritásnak, és 25 év óta először más országok váltak a külföldi beruházások fő célpontjává.
Az IMF szerint a pénz most a barátságos, „geopolitikailag közeli országokba” áramlik, és a szervezet elemzése alapján ez leginkább a kevésbé fejlett piacokat sújthatja.
A feltörekvő piacoknak és a fejlődő gazdaságoknak különösen árt a fejlett gazdaságokból érkező beruházásokhoz való hozzáférés csökkenése, a jobb technológiák és a tudás átadásából származó tőkeképzés, illetve termelékenység csökkenése
– állítják az IMF közgazdászai.
A szervezet hozzátette, hogy a fejlődő gazdaságok sokkal sérülékenyebbek a befektetések ilyen irányú eltolódásával szemben, mivel a stabilitás érdekében elsősorban a gazdagabb, geopolitikailag távolabbi országok beruházásaira támaszkodnak.
Fotó: DC Stock Photography
Az IMF azzal érvel, hogy bár a geopolitikai szövetségek szerint „átkonfigurált” ellátási láncok előnyösek lehetnek egy ország nemzetbiztonsági érdekei szempontjából, és biztosíthatják a versenytársakkal szembeni fölényt, ennek következményei is vannak.
A meglévő partnerekhez való közeledés gyakran csökkenti a diverzifikációt, és az országokat sebezhetőbbé teszi a makrogazdasági sokkokkal szemben. Emellett a beszűkülő gazdaságok miatt a külső kereslet is csökken, tehát a széttöredezett világ valószínűleg szegényebb is lenne
– állítja a szervezet.
A fejlett országok azonban nem kötelesek fejlődő, gyakran ellenséges országokban befektetni. Kínába soha nem látott mennyiségű pénz áramlott az elmúlt évtizedekben, ám bel- és külpolitikája csak agresszívabb lett, a nyugati vállalatokon pedig egyre nagyobb a nyomás, hogy az általuk támogatott ország kegyeiben maradjanak. A nemzetközi gazdaság csak akkor maradhat fenntartható, ha nem a félelemre, hanem a kooperációra épül.
