A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint a tagállamok átlagos inflációja az elmúlt 15 hónapban folyamatosan csökkent: februárra már csak 5,3 százalékos volt az előző év azonos hónapjához mérve. Sőt, az árszínvonal emelkedése 2021 novemberében volt ennyire alacsony utoljára. A 38 országból csupán négyben rögzített magasabb inflációt az OECD tanulmánya. A világ legfejlettebb hét országának, azaz a G7-nek az élelmiszer-inflációja 2,1 százalék, az eurózónáé pedig 3,3 százalék volt.
A G7-ek az átlagos inflációja ennél is kisebb, csupán 2,9 százalék volt. Őket azonban tromfolta az eurózóna harmonizált fogyasztói árindexe (HICP), amely 2,6 százalék volt februárban. Az erőteljesebben csökkent az euróövezetben és az Egyesült Államokban, ahol az energia- és élelmiszerárak növekedése drámaian lelassult. Magyarországon az élelmiszerek 0,6 százalékkal kerültek kevesebbe ekkor, mint egy évvel korábban. Törökországban ugyanakkor gyorsan nőtt az árszínvonal, főként amiatt, hogy a gyengülő török líra megdrágította az importot.
Az OECD-maginfláció, amely nem tartalmazza az élelmiszer- és energiaárakat, tovább csökkent, de továbbra is magasan, 6,4 százalékon ragadt. Ez a szolgáltatások árának emelkedését tükrözi. Andrzej Szczepaniak, a Nomura közgazdásza a The Guardiannak úgy vélte, hogy ez utóbbi tovább emelkedik középtávon, mivel a szolgáltatások munkaerő-intenzívek, és a munkabérek ezekben a hónapokban rohamosan növekednek.
Az OECD általános, éves inflációja 5,7 százalékra rúgott februárban, ami a januárihoz képest stagnálás. Ugyanez vonatkozik a G7-ekre is csak 2,9 százalékkal. A G20-ak térségében azonban nőtt az általános infláció. A Szaúd-Arábiát és Brazíliát is magában foglaló országcsoport éves szintű áremelkedése februárban 6,9 százalék volt, ami 2023 márciusa óta a legmagasabb. A szakértő ezt a kínai infláció növekedésével magyarázta, mivel az 2023 augusztusa óta először fordult pozitívba.
