Az Egyesült Államok és európai szövetségesei attól tartanak, hogy az április 1-jei szíriai támadás, amely több iráni tiszt halálát okozta, Izraelt és Iránt nyílt háborúba sodorhatja. A két regionális hatalom eddig proxy háborút vívott, közvetlen összecsapásba nem bocsátkoztak. A szombat éjjeli iráni drón- és rakétatámadás Izrael ellen megszakította ezt a folyamatot. A zsidó állam megtorlást ígért, Teherán ez esetben további válaszcsapást.
Az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség (US Defense Intelligence Agency) április 11-én közzétett értékelése szerint a drón-armadán kívül Irán „jelentős készlettel” rendelkezik ballisztikus és cirkálórakétákból, amelyek képesek 2 ezer kilométerre lévő célokat támadni –
Izrael jócskán hatótávolságon belül van.
Az elemzés szerint Izrael vadászgépekkel kezdené a válaszcsapást, beleértve a lopakodó F-35I Adir és a nem lopakodó F-15I vadászgépekből álló flottáját is. Egy F-35-ös repüléstörténelmet írt, amikor az izraeli légierő novemberben bejelentette, hogy lelőtt egy délkeleti irányból az izraeli légtér felé tartó cirkálórakétát.
Izrael e hónap elején egy iráni támadásra készülve zavaró navigációs jelzéseket küldött Tel-Aviv nagyvárosi területe fölé. Tel-Aviv-i lakosok arról számoltak be, hogy GPS alkalmazásaik azt mutatták: Szíriában tartózkodnak. A cél megzavarni a támadó iráni drónok és rakéták navigációs rendszereit. Szombat éjjel az izraeliek ismét megtették ezt, miután Irán megkezdte a támadást.
A légicsata mellett fennál annak a lehetősége is, hogy Irán szövetségeseit mozgósítja; Szíriából vagy Libanonból mozgósítva őket izraeli területek felé. Az egyetlen precedens arra, hogy Irán izraeli területet támadott, 2018-ban volt, amikor Teherán Szíriából rakétákat lőtt ki a Golán-fennsíkon lévő állásokra.
Kiberhadviselés és technológia
Egy másik valószínű hadszíntér a kibertér. Több mint egy évtizeddel ezelőtt a Stuxnet néven ismert rosszindulatú szoftver veszélyeztette egy iráni nukleáris dúsító létesítmény működését, ez a gyanú szerint amerikai–izraeli művelet volt. Irán is indított már kibertámadást, az amerikai Council on Foreign Relations szerint két izraeli körzet számítógépeit és vízáramlását próbálta megbénítani egy iráni hacker.
Összességében Izrael hadereje technológia tekintetében messze felülmúlja Iránét.
Irán azonban hatalmas készletekkel rendelkezik olcsó, de hatékony fegyverekből, mindenek előtt drónokból.
2022 óta Irán több mint ezer Shahed-136, valamint Shahed-131 és Mohajer-6 drónt szállított Oroszországnak. Tavaly májusban egy dróngyártó üzem építését kezdték meg Oroszországban. Feltételezhető tehát, hogy Iránnak több ezer ilyen drón áll rendelkezésére. Izrael a ballisztikus rakétákat Arrow elfogórakétáival, a dróntámadásokat pedig valószínűleg a Dávid parittyája (David’s Sling) légvédelmi rendszerekkel, esetleg az ELTA Systems által gyártott Drone Guard nevű rendszerrel hárítaná.
Szövetségesek
Irán legfontosabb szövetségesei a libanoni, iraki, szíriai és jemeni síita milíciák, amelyeket pénzzel, fegyverekkel és kiképzéssel támogat.
Egy közvetlen háborúban valószínűleg a libanoni Hezbollahnak lenne a legjelentősebb szerepe.
A milícia többször vívott már csatákat Izraellel, és rendszeresen lő rakétákat Észak-Izraelre azóta, hogy októberben kitört a háború Izrael és az Irán által támogatott Hamász palesztin fegyveres csoport között. A Hezbollah arzenálja az izraeli hírszerzés szerint több mint 70 ezer rakétát tartalmaz, köztük nagy hatótávolságú és precíziós irányítású rakétákat.
Irán egyetlen hivatalos szövetségese a Közel-Keleten Szíria. Bassár el-Aszad elnök kormánya azonban valószínűleg nem nyújtana közvetlen segítséget, mivel a 2011-ben kitört polgárháborút követően még mindig az egész ország feletti ellenőrzés megszerzéséért küzd.
Irán jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal, bár az ukrajnai háború korlátozza Moszkva segítségnyújtási képességét. A perzsa állam továbbá jóban van Kínával, amely olcsó iráni olajat vásárol, azonban annak valószínűsége igen csekély, hogy a szankcióktól tartó Peking beavatkozna Teherán oldalán – esetleg diplomáciai támogatásra lehet számítani a Mennyei Birodalomtól.
Izrael mellett hatalmas szövetségeként ott áll az Egyesült Államok. Amerika gyorsítja a lőszerszállítmányok szállítását Izraelbe, hogy segítse a Hamász elleni harcot. A közel-keleti térségben állomásozó amerikai erők között van a haditengerészet két rombolója, amelyek április elején a Földközi-tenger keleti részére költöztek; a USS Carney és a USS Arleigh Burke egyaránt jelentős légvédelmi képességekkel rendelkezik.
Az Izrael és a Hamász közötti háború elején a Pentagon a legújabb repülőgép-hordozóját, a Gerald R. Fordot és annak harccsoportját is a Földközi-tenger keleti részébe helyezte át – ezek az egységek azonban azóta hazatértek. A Dwight D. Eisenhower repülőgép-hordozó csapásmérő csoportja Vörös-tengeren védi a kereskedelmi hajózást a jemeni húszik támadásaitól. Az egység F/A-18E/F Super Hornet vadászrepülőgépekkel, továbbá kétezer tengerészgyalogossal rendelkezik.
Hogy reagálnának az arab államok?
Egy Izrael–Irán háború a térség számos országát nehéz helyzetbe hozná. Négy arab ország 2020-ban békeszerződést kötött Izraellel az úgynevezett Ábrahám egyezmény keretében. Az Iránnal szembeni bizalmatlanságuk is hozzájárult ahhoz, hogy összefogtak, azonban
nem valószínű, hogy bármelyik arab állam Izrael mellé állna
egy muszlim társországgal szembeni konfrontációban – nemhogy egy olyan erős országgal szemben, mint Irán.
Irán és Szaúd-Arábia tavaly hétéves befagyasztás után helyreállította diplomáciai kapcsolatait. Szaúd-Arábia egy szélesebb körű megállapodás részeként vizsgálja a kapcsolatok normalizálásának lehetőségét Izraellel, ettől amerikai biztonsági garanciákat remél, és valószínűleg megpróbálná elkerülni, hogy belekeveredjen a konfliktusba.
