Oroszország és Ukrajna egymás energetikai eszközeit veszi célba, a járulékos károk a globális piacokon is megjelennek. A Nemzetközi Energiaügynökség pénteken arra figyelmeztetett, hogy az orosz olajfinomítók elleni ukrán dróntámadások megzavarhatják a gázolajpiac ellátását. Az európai gázárak 10 százalékkal emelkedtek, miután Oroszország a héten csapást mért Ukrajna gáz- és áramellátási infrastruktúrájára.
Az ukrán hadsereg lőszerhiánnyal küzd, miközben az Egyesült Államok akadályozza az új finanszírozást, az európai szövetségesek pedig próbálják kitalálni, hogyan tudnának több fegyvert szállítani. A legújabb stratégia az orosz energetikai létesítmények szisztematikus támadása, annak ellenére, hogy Washington aggodalmát fejezte ki az olaj- és gázárakra gyakorolt hatás miatt.
„Tiltott” célpontok
A Bloomberg összesítése szerint Ukrajna
az idén eddig 14 nagyobb orosz finomítót és két kisebb üzemet vett célba, a támadások többsége megzavarta a működést.
Eközben a Kreml három nagyszabású támadást indított az ukrán villamosenergia-termelés ellen, az invázió több mint két évvel ezelőtti kezdete óta először irányított drónokat és rakétákat kulcsfontosságú gázinfrastruktúrákra. Csütörtökön Oroszország megsemmisítette a kijevi régió legnagyobb erőművét, amit Vlagyimir Putyin elnök az ukrán támadásokra adott megtorló válasznak nevezett.
Olyan célpontok kerültek a játékba, amelyek korábban tiltottak voltak
– mondta Szergej Vakulenko, aki egy évtizedet töltött egy orosz olajtermelő vállalat vezetőjeként, most pedig a Carnegie Endowment for International Peace kutatója.
Valószínűleg mindkét fél felismerte, hogy a fronton folyó háborúban patthelyzet alakult ki, és ott nem tudnak döntő eredményt elérni
– tette hozzá Vakulenko. Véleménye szerint „látszik, hogy kezdetben voltak bizonyos kifejezett vagy hallgatólagos gentlemen’s agreementek, amelyek bizonyos célpontokat tiltottá tettek. Két év brutális háború után ezeknek a megállapodásoknak egy része, ha nem a többsége, megszűnt létezni.”
Az eszkaláció részben az új katonai képességek következménye. Az ukrajnai energetikai létesítmények orosz bombázása nagyobb és jobban megtervezett volt, mint az előző két év támadásai, kiiktatta az áramtermelő létesítményeket és korlátozta az energiaellátást.
Washingtoni figyelmeztetés
A helyzetet ismerő nyugati illetékesek szerint Ukrajna a legválságosabb pillanatban van Oroszország inváziója óta. Kijev nagy hatótávolságú drónokkal támadja az olajfinomítókat, hogy megpróbálja megszakítani a hadsereg üzemanyag-ellátását, csapást mérjen Oroszország pénzügyeire és lélektanilag az orosz lakosságra.
Ukrajna a legutóbbi csapásait a tavalyi sikertelen ellentámadást követő súlyos lőszer- és munkaerőhiány, valamint a légvédelem hiányosságai közepette hajtotta végre. Az orosz erők Ukrajna keleti részén előnyre tettek szert, bár még nem tudni, hogy a Kremlnek lesz-e elegendő erőforrása ahhoz, hogy jelentős áttörést érjen el.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a globális piacokra gyakorolt hatás miatt sürgette Ukrajnát, hogy inkább a katonai célpontokra összpontosítson.
Ukrajna azonban arra figyelmeztetett, hogy elveszítheti a háborút, ha nem hagyják jóvá a kongresszus által hónapok óta függőben tartott több mint 60 milliárd dolláros segélyt.
Az ukránok megkérdőjelezték azokat az amerikai kijelentéseket is, amelyek szerint a támadások felhajtják az üzemanyag árát, azzal érvelve, hogy
ha Oroszország kénytelen lesz csökkenteni a finomítást, akkor növelni fogja a nyersolaj exportját a szankciókban nem érintett országokba.
A Bloomberg számításai szerint Ukrajna olyan finomítókat célzott meg, amelyek együttes kapacitása körülbelül napi 3,4 millió hordó. Az érintett létesítmények némelyike azonban tartalék vagy kihasználatlan feldolgozóegységeket is bevethet. A nem sérült üzemek is növelik teljesítményüket.
Az orosz olajkapacitások fele áll célkeresztben
A drónok akár 1200 kilométerre lévő célpontokat is elértek. A JPMorgan Chase & Co. elemzői szerint ezzel 19 orosz finomító került célkeresztbe, amelyek együttes kapacitása napi 3,8 millió hordó, vagyis az ország kapacitásának több mint fele. Ha a távolság 1500 kilométerre nő, további 600 ezer hordó kerülne veszélybe – írták.
Oroszország arra számít, hogy júniusra az összes megrongálódott finomítót megjavítják – mondta Nyikolaj Sulginov energiaügyi miniszter a hónap elején. Hivatalos személyek, köztük Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes is megismételték, hogy a hazai üzemanyagpiac továbbra is stabil, és a keresletet teljes mértékben kielégítik.
Kijevben eközben egy orosz csapás a héten felgyújtotta a fővárostól mintegy 45 kilométerre délre fekvő Tripliszka széntüzelésű erőmű turbinacsarnokát. A létesítményt hat rakéta találta el – mondta egy névtelenséget kérő személy.
Ruszlan Puhovot, a moszkvai Stratégiák és Technológiák Elemzőközpontjának vezetőjét ez
az Irán és Irak közötti 1980-as évekbeli háborúra emlékezteti,
miután a csatatéren patthelyzet alakult ki. A városok és infrastruktúrájuk akkor még inkább belekeveredtek a konfliktusba – mondta.
„A patthelyzet a fronton mindkét felet arra készteti, hogy megpróbáljanak nyomást gyakorolni az ellenfél civil lakosságára és gazdaságára – mondta Pukhov. – Ez egyre inkább a városok háborújára emlékeztet. Oroszország rendelkezik a több erőforrással és képességgel arra, hogy kárt okozzon Ukrajnának.”
