Bár a világ vezetői a fosszilis energiahordozók leváltását és a zöldalternatívák bevezetését sürgetik, tavaly a szénerőművek globális kapacitása 2016 óta nem látott mértékben bővült, aminek kétharmadáért Kína volt a felelős.
A Global Energy Monitor (GEM) jelentése szerint 2023-ban a nettó éves szénkapacitás globálisan 48,4 gigawattal nőtt, ami 2 százalékos emelkedés az előző évhez képest – az új erőműveket elsősorban Ázsiában, például Indiában, Indonéziában, Pakisztánban és Bangladesben építették.
A listavezető azonban Kína volt, szinte behozhatatlan előnnyel: a keleti nagyhatalom ugyanis a teljes kapacitásnövekedés kétharmadáért volt felelős.
Igaz, míg sok más országban nem épültek új erőművek, globálisan a meglévő létesítmények bezárása is lelassult, mindössze 22,1 gigawattnyi kapacitást építettek le – ez 2021 óta a legkisebb mennyiség volt.
A GEM kutatói azt javasolták, hogy az országok kötelezzék el magukat a szén gyorsabb kivezetése mellett, és hogy az olyan országok, mint Kína, szigorúbb ellenőrzéseket vezessenek be az új erőművek fejlesztésére és használatára vonatkozóan.
Hivatalosan ez Kína számára is fontos cél, és 2060-ra terveznek a kibocsátásmentessé válni, aminek előkészületei 2025-ben kezdődnének meg. Tehát a kormány szerint jövőre elkezdik a szénfogyasztás folyamatos csökkentését.
Kína azonban még nem vesztette el az étvágyát
Valójában a GEM adatai alapján Peking tavaly elindított szénerőmű-építési és -bővítési projektjei összesen 70,2 gigawattal növelnék meg az ország kapacitását – ami közel hússzorosa a világ többi részén elindított projekteknek –, szemben a 3,7 gigawattnyi csökkentéssel, ami a bezárt létesítményekből származik.
A kutatók szerint Peking még így is teljesíthetné klímavédelmi célkitűzéseit, ha azonnal és határozottan fellépne az új erőművek építése ellen, ám ez valószínűleg egyhamar nem fog megtörténni, mivel kizárólag megújuló energiaforrásokkal Kína nem tudná kielégíteni az ipar növekvő igényeit.
Ám hiába a világ legnagyobb szénfogyasztója – 2011 óta a globális felhasználás több mint feléért felelős –, a zöldenergia-termelés területén is jelentős előrelépéseket tett.
Míg Európában és az Egyesült Államokban a megújulókapacitás-növekedés minden idők legmagasabb szintjét érte el, amit Kínában látunk, az egyenesen példátlan
– állt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) múlt havi jelentésében. Az ázsiai ország ugyanis 2022-ben annyi napenergia-kapacitást helyezett üzembe, mint a világ többi része együtt, a szélerőmű-beruházások száma pedig 66 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
Szakértők szerint azonban Kína gyors gazdasági növekedése, valamint a megújuló energiaforrások megbízhatatlansága és időszakos jellege miatt a szén továbbra is a gyártásra összpontosító gazdaság legfontosabb energiaforrása marad.
Reneszánszát éli a szénipar KínábanAz EU és Japán, Dél-Korea, valamint a legnagyobb indiai importőr, a Tata Steel nem vesz orosz szenet. Kína viszont duplázza a vásárolt mennyiséget. |
