Az idén diplomázó amerikai diákoknak olyan munkaerőpiacon kellene elhelyezkedniük, ahol nem igazán van igény a végzettségükre, ráadásul a munkaadók a tüntetések és egyetemfoglalások miatt különösen bizalmatlanok, derült ki az Intelligent felsőoktatási portál 1268 amerikai vállalat körében végzett felmérésének eredményéből.
A megkérdezettek 64 százaléka már az elmúlt öt évben is vonakodott diplomásokat felvenni, majdnem harmaduk különösen aggódik amiatt, hogy alkalmazzon olyan valakit, aki az elmúlt fél évben részt vett palesztinok melletti tüntetéseken, 22 százalékuk pedig nem is szívesen tenné meg ezt.
Az egész Egyesült Államokban tiltakoztak a diákok a gázai háború ellen, több helyen egyetemi épületeket foglaltak el, és a rendőrségnek kellett eltávolítania őket. A néha erőszakba torkolló tiltakozások átterjedtek Európára is.
Félnek a konfrontatív munkavállalóktól
A vonakodó munkaadók kétharmada azért nem szívesen alkalmazna a tiltakozásokban részt vevőket, mert attól tart, hogy ők később a munkahelyükön is konfrontatív magatartást tanúsíthatnak, több mint felük azért, mert ezek a fiatalok túlságosan politizáltak, és emiatt a többi munkavállaló kényelmetlenül érezheti magát.
Emellett az is befolyásolja a munkaadók döntését, hogy
a tiltakozókat tehernek vagy veszélyesnek tartják,
azt gondolják róluk, hogy nem a megfelelő a tudásuk, a politikai meggyőződésük pedig különbözik az övéktől.
„Drámai felvételek készültek a közelmúltbeli egyetemi tüntetésekről és egyéb eseményekről, így érthető, hogy a munkáltatók el akarják kerülni a potenciális munkahelyi zavarokat és konfliktusokat” – ismerte el a CNBC-nek Huys Nguyen, az Intelligent vezető oktatási és karrierfejlesztési tanácsadója.
„A jelentkezők vélt politikai nézetei alapján történő megítélésével azonban a munkaadók ingoványos talajra tévedhetnek. A szólás- és véleményszabadság alapvető jog, és a munkáltatóknak a jelölt készségeit, tapasztalatát és egyéb, a munkával kapcsolatos képesítéseit kell előnyben részesíteniük a politikai előítéletekkel szemben” – tette hozzá.
A kérdés felmerülhet az állásinterjúkon
Nem is minden munkaadó óvatos.
A megkérdezett cégvezetők 21 százaléka kimondottan lelkesen alkalmazna a tiltakozásokban részt vett végzőst,
mert értékeli a szókimondásukat, a határozott értékrendjüket, az ügy iránti elkötelezettségüket és a sajátjukkal egyező politikai meggyőződésüket. A vállalatvezetők 57 százaléka pedig semleges álláspontot foglal el.
A kérdés mindenesetre nagy valószínűséggel felmerül majd az állásinterjún, az üzleti vezetők 31 százaléka ugyanis mindig vagy gyakran érdeklődik erről, 54 százaléka azonban általában ritkán kérdez rá.
Nguyen szerint a politikai nézeteket soha nem szabadna figyelembe venni a felvételi eljárás során. „Nemcsak etikátlan, de nem is befolyásolja érdemben, hogy a jelölt képes-e ellátni a munkakörrel járó feladatokat. Ráadásul jogi következményekkel is számolhatnak azok a munkáltatók, akikről kiderül, hogy elfogultak” – emlékeztetett.
Fontosabb a professzionalizmus
Ez persze a másik oldal számára is figyelmeztető. A szakértő szerint a diákoknak és végzősöknek ugyan
nem kell elfojtaniuk a politikai véleményüket, de tisztában kell lenniük az esetleges munkáltatói előítéleteikkel.
„Amikor egy állásra pályáznak, igyekezzenek megőrizni a professzionalizmust, és válasszák el személyes politikai nézeteiket a karriercéljaiktól, arra koncentráljanak, hogy kihangsúlyozzák a megpályázott pozícióhoz szükséges képzettségüket” – tanácsolta.
„Ismerjék fel, hogy ezek az előítéletek léteznek, de ne bénuljanak meg tőlük, összpontosítsanak az alkalmazkodó gondolkodásmódra, az élethosszig tartó tanulásra, és legyen önbizalmuk, hogy leküzdjenek minden jelenlegi vagy jövőbeli kihívást, amely a karrierjük során felmerülhet” – tette hozzá.
