A Hamburg Commercial Bank (HCOB) eurózónára vonatkozó szolgáltatásipari beszerzésimenedzser-indexe (BMI) áprilisban 53,3 pontra nőtt a márciusi 51,5-ről, felülmúlva az elemzők becslését. A vártnál jobb számot a kereslet növekedése magyarázza, miközben a foglalkoztatottság is bővült, utóbbi 2023 közepe óta nem látott szintet ért el.

Buhlertal,,Germany,-,March,30,,2014:,Machine-building,Plant,Of,The
Fotó: Shutterstock

A mutató ötven pont alatti értéke a vizsgált gazdasági tevékenység teljesítményének csökkenését, az 50 feletti értéke pedig a gyarapodását jelzi. A feldolgozóipari és szolgáltatóipari adatok összesítésével képzett kompozit BMI 51,7 pontra nőtt az előző hónapban a márciusi 50,3 értékről. Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban a szolgáltatásiipari BMI  áprilisában 53,2 pontra emelkedett a márciusi 50,1 után. 

Elsősorban a belföldi kereslet nőtt, míg az csökkent. A kompozit mutató 50,6-ra emelkedett az előző havi 47,7-ről, ami meghaladta a 48,6-os piaci várakozást. Ezzel a német magánszektor kilenc egymást követő hónapnyi zsugorodás után először lépte az 50-es határt. A növekedést főleg a szolgáltató szektor pörgette, a feldolgozóipari termékek iránt továbbra is gyenge a kereslet.

 

Utóbbi terén az új exportmegrendelések egy éve a leglassabb ütemben csökkentek, így az előző hónaphoz képest a létszámleépítések is lassultak. A kompozit BMI alakulása felerősíti a reményt, hogy a német gazdaság idén kilábal a recesszióból, bár az idei adatok ezt egyelőre nem támasztják alá. Európa legnagyobb gazdasága tavaly recesszióba süllyedt, a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal zsugorodott 2023-ban. 

A német az előzetes adatok szerint előző év azonos időszakához képest 0,2 százalékkal csökkent az idei első negyedévben, vagyis a visszaesés idén tovább folytatódhat. Az viszont biztató jel, hogy a németeknél is magához tért a fogyasztás és nőtt a kiskereskedelmi forgalom, miközben csökkent az

Az unióban döcög a GDP növekedése

Az euróövezetben a GDP 0,4 százalékkal, az Európai Unióban fél százalékkal nőtt az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Negyedéves összevetésben mindkét esetben 0,3 százalékos bővülést regisztrált az unió statisztikai hivatala. Az adatokat közlő országoknál a legnagyobb növekedést éves szinten Litvánia (2,9 százalék), Spanyolország (2,4 százalék) és Magyarország (1,7 százalék) produkálta.

A legnagyobb mértékű zsugorodást Írországban regisztrálták (mínusz 4,9 százalék). A szigetországot Ausztria (mínusz 1,3 százalék) és Svédország (mínusz 1,1 százalék) követte. Bár a gazdaság alig bővült a blokkban, de a vártnál jobb BMI adatok szerint a cégek pozitívan látják a jövőt.

Egész Európa kezdi megunni a német kormány bohóckodását

Németországot évekig a stabilitás és a kiszámíthatóság példaképének tekintették az Európai Unióban, ám az utóbbi években Olaf Scholz kancellár koalíciós kormányának belviszályai már a brüsszeli törvényhozást is megfertőzték, Berlin pedig szinte teljesen elvesztette a blokk vezetésének bizalmát. Februárban a német kormány sokkolta Brüsszelt azzal, hogy az utolsó pillanatban visszavonta a támogatását egy olyan jogszabályhoz, amelynek sokáig a legnagyobb pártfogója volt: az új uniós ellátási láncról szóló törvényhez.