Nemzetközi gazdaság

Versenyfutás Afrikáért: megjöttek a közel-keleti olajmonarchiák

Kína, az Egyesült Államok, Oroszország és az Európai Unió is Afrikában verseng az erőforrásokért. A kontinensért folytatott versenyfutásban eddig a nagyhatalmaknak jutott a főszerep, de szép csendben megjelentek a petrodollárokat előszeretettel költő közel-keleti országok.

Az Egyesült Arab Emírségekből származó közvetlen külföldi befektetések 2021-ben 3,9 milliárd dollárt értek el Afrikában, a következő évben már 52,3 milliárd dollárt, míg tavaly 44,5 milliárdot. Az olajmonarchia vállalatai a bányászatban is elkezdtek teret nyerni, tavaly az International Resources Holding (IHR) 1,1 milliárd dollárért vette meg egy zambiai rézbánya többségi tulajdonát.

DUBAI, UNITED ARAB EMIRATES - FEBRUARY 01: An aerial view of Dubai Creek Port welcoming ships that carry cargo from many countries, including Iraq, Iran, Yemen, Somalia and India and only wooden ships are allowed to enter on February 01, 2024, in Dubai, United Arab Emirates. The port, plays an important role in the development of the Dubai economy, contributes greatly to maritime trade in the Arabian Gulf. Fadel Dawod / Anadolu (Photo by Fadel Dawod / ANADOLU / Anadolu via AFP)
Az afrikai arany egy része Dubajon keresztül kerül forgalomba / Fotó: AFP

Az IHR érdeklődött az angolai, kenyai és tanzániai bányákba történő befektetés iránt is. A megújuló energiaforrásokkal foglalkozó Masdar öt szélerőműparkot épített Dél-Afrikában és több naperőművet Mauritániában. A közel-keleti ország cégei nemcsak fosszilis tüzelőanyagokban érdekeltek: az Abu Dhabi National Oil Company 650 millió dollárért 10 százalékos részesedést vásárolt a mozambiki Rovuma gázmezőben. 

Az afrikai vállalatok is egyre inkább Dubajban telepednek le, hogy a világ többi részével kereskedhessenek, például az afrikai arany egy része – a legális és csempészett egyaránt – az Emírségen keresztül kerül forgalomba. A közel-keleti országban bejegyzett afrikai cégek száma az elmúlt évtizedben meghaladta a 26 ezret. A gazdag afrikaiak is előszeretettel vásárolnak ingatlant a biztonságosnak számító Dubajban.

Az Emírségek segít a logisztikában, és a konfliktusokba is beavatkozik

Az Egyesült Arab Emírségek pénze a logisztika terén hozta a legnagyobb változást, ahol a közel-keleti ország kereskedelmi és stratégiai törekvései átfedik egymást. A dubaji DP World csaknem egy tucat afrikai országban van jelen, a cég 3 milliárd dollárt fektetett a kontinensbe. A vállalat kikötőket üzemeltet az Indiai-óceán déli részén fekvő Mozambiktól az észak-afrikai Algériáig, gyakorlatilag körbeölelve a kontinenst.

Az abu-dzabi székhelyű AD Ports is megjelent a régióban: a cég tavaly 30 évre szóló koncessziót nyert a Kongói Köztársaságban található Pointe Noire kikötő üzemeltetésére, áprilisban pedig 20 évre szóló koncessziót kapott az angolai Luanda terminál üzemeltetésére. Az utóbbi korszerűsítésére 250 millió dollárt szán. Bár a cég jelenleg csak három országban van jelen, további terjeszkedést terveznek.

Az Afrika szarván elhelyezkedő szakadár Szomáliföld lett a térhódítás egyik legfontosabb célpontja, ahol szívesen látják a közel-keleti petrodollárokat, miután a világ többsége nem ismeri el az államot. A DP World 300 millió dollárt fektetett Berbera kikötőjébe és a szomszédos szabadkereskedelmi övezetbe, míg az olajmonarchia felújította a település repülőterét. Továbbá az Emírségek 90 millió dollárt költött az ország úthálózatára.

Szomáliföld 25 évre szóló koncessziót adott a közel-keleti országnak egy haditengerészeti bázis létesítésére.

Abu-Dzabi igyekszik közvetíteni a régiót sújtó konfliktusban, így segített egy megállapodás létrejöttében Etiópia és Szomáliföld között, amelynek értelmében a tengerparttal nem rendelkező Etiópia termékei a szakadár állam kikötőin keresztül juthatnak a világpiacra, ha cserébe Addisz-Abeba elismeri az országot. Az árucikkek szállítását pedig az emírségbeli cégek végeznék.

Ellentmondásos lépésekből sincs hiány. Az Egyesült Arab Emírségeket azzal vádolják, hogy a szudáni polgárháborúban fegyverrel támogatta az etnikai tisztogatással vádolt Mohamed Hamdan Dagalo tábornokot, míg Líbiában Halifa Haftár tábornagyot segítette. Abu-Dzabi azonban stabilizáló erőnek tekinti magát, és tagadta a vádakat.

Az Egyesült Államokat egyelőre nem zavarja

Az Egyesült Arab Emírségek és más Öböl-menti országok növekvő jelenléte Afrikában Washingtonnak is egyre nagyobb dilemmát jelent. A Financial Timesnak egy névtelenségét kérő amerikai diplomata elárulta: az olajmonarchia az Egyesült Államok szövetségese, ezért a Fehér Ház nem ellenzi a közel-keleti ország terjeszkedését, bár a szerepvállalása egyszerre stabilizáló és destabilizáló.

Az elemzők szerint rövid távon Washingtont biztosan nem zavarja a jelenség, de hosszabb távon lehetnek összeütközések, például Líbiában. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei több afrikai országból voltak kénytelenek kivonulni, miután azokban puccsokkal jutottak hatalomra katonatisztek. Az elmúlt hetekben az amerikai csapatok elhagyták Csádot, és hamarosan Nigerből is távoznak.

A francia erőket pedig Maliból és Burkina Fasóból tessékelték ki. Az átalakított Wagner csoport a közelmúltban több afrikai kormánynak is felajánlotta a szolgáltatását: jövedelmező bányászati koncessziókért garantálják a rezsimek biztonságát és politikai védelmét. Moszkva mellett Peking sem tétlenkedik, és egyre nagyobb mértékben kereskedik az afrikai országokkal. Az Afrikáért folytatott versenyfutásban eddig a nagyhatalmaknak jutott a főszerep, de most megjelentek a közel-keleti olajmonarchiák is.

Magyar misszió indulhat Csádba – a világ más részein is folyik a területek újrafelosztása

Ukrajna mellett a világ más részein is, például Afrikában, élesben folyik a kelet–nyugati kiszorítósdi, a területek újrafelosztása. Magyarország – noha mellékszereplőként – eme folyamatok részesévé válhat, ezúttal Afrikában. Magyar katonai misszió érkezhet a központi elhelyezkedésű, ám igencsak robbanásveszélyes afrikai országba.

 

 

 

olajmonarchia közel-kelet afrika Egyesült Arab Emírségek
Kapcsolódó cikkek