Extrém reformok mellett is csak lassú növekedést vár Peking

Hszi Csin-ping kínai elnök a Kommunista Párt 20. közgyűlése után kijelentette, hogy a világ második legnagyobb gazdaságában a „magas szintű fejlődésre” kell fókuszálni, jelezve, hogy a kormány közelgő reformhullámával megpróbálják a hátuk mögött hagyni az ingatlanpiaci katasztrófát, miközben a kereslet fellendítését is támogatnák. Az elemzők szerint azonban még ezzel is csak gyenge növekedésre számíthat az ázsiai ország a következő években.

A kormány csütörtök este kiadott nyilatkozata homályosan fogalmazott a várható intézkedésekkel kapcsolatban, azt azonban leszögezték, hogy mindenben Hszi tervét fogják követni a feldolgozóipar megerősítésében, a kereskedelem fellendítésében és a gazdaságot visszatartó erők enyhítésében.

– a Kommunista Párt hivatalos hírügynöksége, a Hszinhua által megosztott szlogen az elemzők szerint arra utal, hogy a kormány a kínai gazdaságot átállítaná a technológiai innovációra, hogy ellenállóbbá váljanak a külső és belső problémákkal szemben.

A piac azonban rosszul reagált erre a sejtelmes, kevés részletet tartalmazó szövegre, mivel a befektetők abban bíztak, hogy a pártközgyűlésen végre bejelentik a hónapok óta ígért reformokat. A legnagyobb esést a hongkongi tőzsdén lehetett mérni, amely a jelentés megjelenése óta zuhanórepülésben van.

A tisztviselők általában részletesebb jelentésekkel szoktak készülni a nagyobb pártgyűlések után, főleg, ha szélesebb körű politikai változtatásokról volt szó. Erre azonban most várni kell – a pontos intézkedések valószínűleg még ebben a hónapban érkeznek a 24 tagú kínai Politbüro üléséről, amely júliusban gazdasági kérdésekre összpontosít. Ennek ellenére az elemzők már megtették tétjeiket.

Becky Liu, a kínai Standard Chartered alapkezelő makrostratégiáért felelős vezetője azt jósolta a Bloombergnek, hogy a központi költségvetési kiadások aránya növekedni fog, amit adóemelésekkel fognak ellensúlyozni. Az új szektoroknak jelentős forrásokra lesz szükségük, amelyeket máshonnan kell majd elvonni.

Késik a kínai mentőcsomag

Hszi kormánya folyamatosan a gazdaság egyensúlyának helyreállításáról beszél – ehhez eddig a kínai vállalatok a tengerentúli fogyasztókra számítanak, ám a legutóbbi exportadatok kínosan rossz teljesítményről árulkodtak, ami közel sem elég az ország lábra állításához.

A „magas szintű fejlődés” ezzel szemben a belső piac és a fogyasztás megerősítésére, valamint a hazai csúcstechnológiai fejlesztésekre helyezné a hangsúlyt, miközben lassan hátat fordítanának az évek óta küszködő ingatlanpiacnak, Kína korábbi növekedési motorjának.

– figyelmeztetett Larry Hu, a Macquarie Group közgazdásza, aki szerint félő, hogy ismét csak a rövid távú gazdasági célok lesznek előtérbe helyezve.

A tavalyról elhalasztott pártközgyűlést az ingatlanpiaci válság elmélyülése követelte meg, mivel a lakossági befektetések jelentőse részét elnyelte a szektor összeomlása. Az emiatt beszakadó lakásárak és a gyenge munkaerőpiac 1999 óta a leghosszabb deflációs időszakba taszította Kínát.

Az elhúzódó válság miatt már a közéletben is megjelentek a kormánykritikus hangok, a koronavírus-járványt követő időszakot pedig általánosan a „történelem szemétdombjának” kezdték el nevezni, és attól tartanak, hogy már nincs kiút a gödörből.

Csak a kockázatkezeléssel összefüggésben hangzott el, ami potenciális jelzés arra, hogy nem várhatóak drámai ösztönző intézkedések. S bár Peking májusban széles körű ingatlanpolitikai csomagot vezetett be, amelynek középpontjában a jelzáloghitelekre vonatkozó szabályok enyhítése és a helyi önkormányzatok ösztönzése állt az eladatlan lakások megvásárlására, ennek eddig szerény hatása volt.

Ezzel szemben a katonai modernizációt kiemelt prioritásként nevezték meg, amelynek a technológiai fejlődést is alárendelték, és arra buzdítják a lakosságot, hogy szolgálatukkal támogassák hazájuk biztonságát.