Nő a cseh deficit az áradások miatt
A heves esőzések és áradások miatt nőni fog az idei cseh költségvetési hiány. A cseh parlament alsóháza kedden éjszaka hagyta jóvá a hiánycél 282 milliárd koronára emelését, valamint 30 milliárd koronát az árvízi segélyezésre. (Egy cseh korona 15,75 forint.) Senki nem szavazott a módosítás ellen.
A Reuters a hírrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a prágai kormány a múlt héten döntött a hiányplafon emeléséről az eredetileg tervezett 252 milliárd koronáról. A jövő évi költségvetésben is további 10 milliárd koronát terveznek biztosítani az augusztus árvíz kárainak elhárítására.
Nincs egyetértés a kormánykoalícióban
A 2025-ös költségvetésben így 241 milliárd koronás deficittel számolnak; a büdzsé tervezetét azonban nem támogatta mindenki a kabinetben, amit Zbynek Stajura pénzügyminiszter is elismert a Brno Daily tudósítása szerint. Stajura azonban emiatt nem aggódik, úgy vélte, az ilyesmi természetes a jelenlegi kormányválság idején, amikor kilépett a koalícióból a Kalózpárt, amely nagyot bukott szeptemberi regionális önkormányzati, illetve részleges szenátusi választásokon.
A jobbközép kormánynak azonban változatlanul az a célja, hogy a költségvetési hiányt a GDP 3 százalékában meghatározott európai uniós felső határ alá szorítsa; 2023-ban 3,7 százalék volt.
Ez lenne az első alkalom, hogy ez sikerül 2019 óta,
amikor a költségvetés még többletet mutatott. A koronavírus-járvány és az energiaárak megugrása növelte meg a kiadásokat, mert Csehországban is támogatták a magas áramszámlákkal küszködőket.
Nem tud nőni a feldolgozóipar
A kormány helyzetét nehezíti, hogy a stagnálást jelentő 50 pont alatt maradt, 46 pont lett a szeptemberi cseh feldolgozóipari beszerzési menedzser index (BMI), ami az ING elemzése szerint azonban megfelelt a piaci várakozásoknak, mert Csehország is nagyban függ a gyengélkedő német gazdaságtól.
A cseh feldolgozóipari BMI 2022 közepe óta nem tud a növekedést jelentő 50 pont fölé kapaszkodni, bár a helyzet az idén némileg javult. A gyenge európai kereslet azonban nem sok esélyt ad a bővülésre, így nem meglepetés, hogy a héten nyilvánosságra hozott adatok szerint
a létszámleépítés közel egy éve a leggyorsabb ütemre pörgött fel.
A kibocsátás és az új megrendelések is gyorsabban csökkentek, mint az előző hónapokban, ami tovább rontotta az általános hangulatot. Ennek ellenére a vállalatok optimisták a kereslet jövőbeli fellendülésével kapcsolatban.
A héten mindenesetre a korona vezette a régiós gyengülést, az árfolyam hathetes mélypontra esett az euróval szemben.
