Vízkatasztrófa felé robog az emberiség
Az emberiség a történelme során először kibillentette az egyensúlyából a globális vízkörforgást, és ezzel egyre nagyobb katasztrófát idéz elő a gazdaságban és az élelmiszer-termelésben. Az évtizedek óta tartó pusztító földhasználat és a rossz vízgazdálkodás az ember okozta éghajlati válsággal együtt oda vezetett, hogy a szakértők szerint veszélybe került a világ fél népességének élelmiszer-biztonsága, robogunk a vízkatasztrófa felé.
A vízkörforgás összetett rendszer: a víz elpárolog a talajból, felemelkedik a légkörbe, majd lehűl, lecsapódik, és végül eső vagy hó formájában visszahull a talajra, a felborulása pedig súlyos következményekkel jár, amelynek már érezzük a hatásait – figyelmeztetett a héten kiadott jelentésében a nemzetközi vezetők és szakértőkből álló Global Commission on the Economics of Water (Vízgazdaságtan Globális Bizottsága).
Jelenleg a világ 8,2 milliárd lakosából majdnem hárommilliárd embert fenyeget vízhiány, csökkennek a terméshozamok, és városok süllyednek, mert eltűnik alóluk a talajvíz. Nem Mexikóváros és Újdelhi az egyetlen nagyváros, ahol elfogyhat az ivóvíz, és az Európai Unió sincs felkészülve arra, hogy megvédje a társadalmat és a gazdaságot a vízhiánytól.
Katasztrofális következmények
A következmények még katasztrofálisabbak lesznek, ha nem cselekszünk sürgősen.
A vízválság a világ élelmiszer-termelésének több mint felét veszélyezteti,
2050-re átlagosan 8 százalékponttal csökkentheti az országok GDP-jét, az alacsony jövedelmű országok esetében pedig ennél sokkal nagyobb, akár 15 százalékos veszteséget is prognosztizálnak.
„Nem támaszkodhatunk többé a csapadékra, minden édesvízforrásra” – idézte a CNN amerikai hírtelevízió Johan Rockströmöt, a bizottság társelnökét, a jelentés egyik szerzőjét.
A kék és a zöld víz is egyformán fontos
A jelentés különbséget tesz a „kék víz”, azaz a tavakban, folyókban és víztartó rétegekben lévő folyékony víz, valamint a „zöld víz”, azaz a talajban és a növényekben tárolt nedvesség között.
Bár a zöldvíz-készletet sokáig figyelmen kívül hagyták, a jelentés szerint ugyanolyan fontos a vízkörforgásban, mivel a növények által kibocsátott vízgőzzel visszajut a légkörbe, és a szárazföldön lehulló csapadék mintegy felét adja.
A jelentés szerint a vízkörforgásban bekövetkező zavarok mélyen összefonódnak az éghajlatváltozással.
Kimerítjük a szén-dioxid-nyelőket
A stabil zöldvíz-ellátás létfontosságú a növényzetnek, amely képes tárolni a bolygót felmelegítő szén-dioxidot. Az emberek által okozott károk – többek között a vizes élőhelyek elpusztítása és az erdők letarolása – azonban kimerítik ezeket a szén-dioxid-nyelőket, és felgyorsítják a globális felmelegedést.
Az éghajlatváltozás okozta hőség kiszárítja a tájat, csökkenti a nedvességet és növeli a tűzveszélyt.
Szakértők szerint van a világnak kilenc olyan pontja, ahol akár háború is kitörhet a víz miatt.
Richard Allan, az angliai Reading Egyetem éghajlattudományi professzora szerint a jelentés „komor képet fest a globális vízkörforgás ember okozta megzavarásáról, amely pedig a legértékesebb természeti erőforrás, végső soron a megélhetésünket biztosítja”.
A válságot csak a természeti erőforrásokkal való jobb gazdálkodással és a bolygót felmelegítő szennyezés masszív csökkentésével lehet kezelni – hangsúlyozta a professzor, aki nem vett részt a jelentés elkészítésében.
Közös jószágként kell tekinteni a vízre
A bizottság szakértői szerint a világ kormányainak a vízkörforgásra „közös jószágként” kell tekinteniük, és együtt kell megoldaniuk a problémát. Függenek ugyanis egymástól, nemcsak a határokon átívelő tavak és folyók, hanem a légkörben lévő víz miatt is, amely hatalmas távolságokat képes megtenni, ami azt jelenti, hogy az egyik országban hozott döntések megzavarhatják egy másik országban az esőzést.
Első lépésként át kell értékelni a víz helyét a gazdaságokban, árképzéssel ösztönözni a víztakarékosságot, korlátozni a nagy vízigényű növények termesztését, és át kell telepíteni vízben gazdagabb régiókba a számítógépek hűtése miatt nagy vízigényű létesítményeket, például az adatközpontokat.
A vízkatasztrófa esélyét a mesterséges intelligencia is növeli
A Google például azt ígéri, hogy 2030-ra az irodáiban és adatközpontjaiban felhasznált édesvíz 120 százalékát pótolni fogja; 2022-ben ezt csupán 6, tavaly pedig a 18 százalékban tette meg. Csak a cég károsanyag-kibocsátása 48 százalékkal nőtt 2019 óta.
A Google ma már „rendkívül ambiciózusnak” tartja azt a célját, hogy 2030-ra elérje a nettó zéró kibocsátást, a vállalást valószínűleg befolyásolja „a mesterséges intelligencia (MI) jövőbeli környezeti hatása körüli bizonytalanság, amely összetett és nehezen megjósolható”. Más szóval: a vállalat fenntarthatósági törekvése az MI következtében bonyolultabbá vált.
A globális vízválság tragédia, de egyben lehetőség is a vízgazdaság átalakítására
– hangsúlyozta Ngozi Okonjo-Iweala, a Világkereskedelmi Szervezet főigazgatója, a jelentést kiadó bizottság társelnöke. A víz megfelelő értékelése alapvető fontosságú, ahogy „annak a felismerése is, hogy szűkösen áll rendelkezésre”.
