Izraeli háború: mi következik most a tűzszünet után?
Életbe lépett szerdán hajnalban a tűzszünet Izrael és a libanoni Hezbollah között, a fegyvernyugvás azonban csak hatvan napra és szigorú feltételekkel érvényes, így nehéz megkezdeni a horribilis károk felszámolását és az újjáépítést.
Mindkét fél elfogadta az amerikai és francia közvetítéssel elfogadott megállapodást. A fegyvernyugvás betartása érdekében a libanoni hadsereg csapatokat küld az ország déli határához, és felszólította az elmenekült lakosokat, hogy térjenek haza.
A megállapodást Joe Biden amerikai elnök jelentette be Washingtonban, miután 10-1-es arányban megszavazta azt az izraeli biztonsági kabinet. A tűzszünet nem jelenti azonban egyértelműen az ellenségeskedés végét. A Reuters tudósítása szerint mindenesetre a tűzszünet életbe lépése után megindultak az autókaravánok a hazatérőkkel a déli határ felé.
Hatvan nap haladék Libanonnak
A tűzszünet 60 napja alatt Izrael fokozatosan kivonja a csapatait a megszállt területről.
Azonnal megtorolja azonban, ha a Hezbollah megsérti az egyezményt és ismét fenyegetést jelenten Izrael számára.
Egy neve elhallgatását kérő magas rangú amerikai illetékes azt mondta a hírügynökségnek, hogy a megállapodásban közvetítő Egyesült Államok és Franciaország csatlakozik a Libanonban állomásozó ENSZ békefenntartó erőkkel (UNIFIL) együtt egy olyan mechanizmushoz, amely a libanoni hadsereggel együttműködve elrettentené a feleket a tűzszünet esetleges megsértésétől. Amerikai katonai erőket azonban nem vetnek be, tette hozzá.
Hatalmas munka lesz az újjáépítés
A konfliktus nagyon nagy károkat okozott a gazdaságilag egyébként is csődben lévő Libanonban. A bejrúti egészségügyi minisztérium adatai szerint legalább 3768 ember meghalt és több mint 15 ezer megsebesült tavaly október óta – azt nem tudni, hány közülük a Hezbollah harcosa, illetve a civil.
A terrorszervezet az izraeli invázió előtt adott ki utoljára adatot, addig állítása szerint 500 harcosa esett el. A Tel Aviv-i Egyetem nemzetbiztonsági kutatóintézete szerint 2450 Hezbollah-tag halt meg. Az izraeli hadsereg legalább 73 katonát veszített.
Az anyagi károk horribilisak, Libanonban a Világbank jelentése szerint több mint 99 000 lakóegység vált részben vagy teljesen használhatatlanná, amelyeknek az újjáépítése 2,8 milliárd dollárt emészthet fel. (Egy dollár 391 forint.)
Az ország mezőgazdaságát a becslés szerint a harcok miatt 124 millió dolláros anyagi kár érte, de
a teljes kiesés az elmúlt 12 hónapban meghaladja az 1,1 milliárd dollárt,
mert elpusztult a vetés és az állatok egy része, a gazdák pedig elmenekültek a lakóhelyükről.
Izraelben is nagyok a károk
Izraelben becslések szerint csak az ingatlanokban keletkezett kár meghaladja az egymilliárd sékelt, több ezer otthon, mezőgazdasági telep és vállalkozás károsodott részben vagy teljesen.
Az ország északi részén és a Golán-fennsíkon mintegy 55 ezer hektárnyi erdőt, természetvédelmi területet, parkot és szabad területet égettek fel a Hezbollah rakétái.
Izraelben hatvanezer, Libanonban majdnem 900 ezer ember kényszerült elhagyni az otthonát a háború miatt.
Gazdasági hatás
A Világbank elsődleges, november eleji becslése szerint Libanonban elszenvedett károk értéke eléri a 8,5 milliárd dollárt; összehasonlításképpen az ország teljes GDP-je mindössze 17,94 milliárd dollár volt tavaly.
A gazdaság várhatóan 5,7 százalékkal zsugorodik 2024-ben.
Ehhez képest a konfliktus kitörése előtt 0,9 százalékos növekedést prognosztizáltak.
Súlyos csapás érte a gazdaság szempontjából kulcsfontosságú turisztikai és vendéglátási szektort, a kiesés itt is elér az 1,1 milliárd dollárt.
Izrael sem úszta meg
Izrael számára a Hezbollahhal való konfliktus súlyosbította a gázai háború gazdasági hatásait, és megterhelte az államháztartást. A költségvetési hiány a GDP mintegy 8,3 százalékára emelkedett, ami arra késztette mindhárom nagy hitelminősítő intézetet, hogy idén leminősítse Izraelt – a Moody’s és a S&P Global kétszer is.
A konfliktus emellett súlyosbította az ellátási lánc zavarait, ami az inflációt 3,5 százalékra, azaz a központi bank 1-3 százalékos célsávja fölé röpítette. A központi bank kénytelen magasan tartani a kamatlábakat az infláció megfékezése érdekében, ami magasan tartja a jelzáloghitelek kamatlábait is, és további nyomást gyakorol a háztartásokra.
A gazdaság a harmadik negyedévben némileg fellendült a gyenge második negyedév után, és a kormány előzetes becslése szerint éves szinten 3,8 százalékkal bővült.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.