Izraeli háború: mi következik most a tűzszünet után?
Életbe lépett szerdán hajnalban a tűzszünet Izrael és a libanoni Hezbollah között, a fegyvernyugvás azonban csak hatvan napra és szigorú feltételekkel érvényes, így nehéz megkezdeni a horribilis károk felszámolását és az újjáépítést.
Mindkét fél elfogadta az amerikai és francia közvetítéssel elfogadott megállapodást. A fegyvernyugvás betartása érdekében a libanoni hadsereg csapatokat küld az ország déli határához, és felszólította az elmenekült lakosokat, hogy térjenek haza.
A megállapodást Joe Biden amerikai elnök jelentette be Washingtonban, miután 10-1-es arányban megszavazta azt az izraeli biztonsági kabinet. A tűzszünet nem jelenti azonban egyértelműen az ellenségeskedés végét. A Reuters tudósítása szerint mindenesetre a tűzszünet életbe lépése után megindultak az autókaravánok a hazatérőkkel a déli határ felé.
Hatvan nap haladék Libanonnak
A tűzszünet 60 napja alatt Izrael fokozatosan kivonja a csapatait a megszállt területről.
Azonnal megtorolja azonban, ha a Hezbollah megsérti az egyezményt és ismét fenyegetést jelenten Izrael számára.
Egy neve elhallgatását kérő magas rangú amerikai illetékes azt mondta a hírügynökségnek, hogy a megállapodásban közvetítő Egyesült Államok és Franciaország csatlakozik a Libanonban állomásozó ENSZ békefenntartó erőkkel (UNIFIL) együtt egy olyan mechanizmushoz, amely a libanoni hadsereggel együttműködve elrettentené a feleket a tűzszünet esetleges megsértésétől. Amerikai katonai erőket azonban nem vetnek be, tette hozzá.
Hatalmas munka lesz az újjáépítés
A konfliktus nagyon nagy károkat okozott a gazdaságilag egyébként is csődben lévő Libanonban. A bejrúti egészségügyi minisztérium adatai szerint legalább 3768 ember meghalt és több mint 15 ezer megsebesült tavaly október óta – azt nem tudni, hány közülük a Hezbollah harcosa, illetve a civil.
A terrorszervezet az izraeli invázió előtt adott ki utoljára adatot, addig állítása szerint 500 harcosa esett el. A Tel Aviv-i Egyetem nemzetbiztonsági kutatóintézete szerint 2450 Hezbollah-tag halt meg. Az izraeli hadsereg legalább 73 katonát veszített.
Az anyagi károk horribilisak, Libanonban a Világbank jelentése szerint több mint 99 000 lakóegység vált részben vagy teljesen használhatatlanná, amelyeknek az újjáépítése 2,8 milliárd dollárt emészthet fel . (Egy dollár 391 forint.)
Az ország mezőgazdaságát a becslés szerint a harcok miatt 124 millió dolláros anyagi kár érte, de
a teljes kiesés az elmúlt 12 hónapban meghaladja az 1,1 milliárd dollárt,
mert elpusztult a vetés és az állatok egy része, a gazdák pedig elmenekültek a lakóhelyükről.
Izraelben is nagyok a károk
Izraelben becslések szerint csak az ingatlanokban keletkezett kár meghaladja az egymilliárd sékelt, több ezer otthon, mezőgazdasági telep és vállalkozás károsodott részben vagy teljesen.
Az ország északi részén és a Golán-fennsíkon mintegy 55 ezer hektárnyi erdőt, természetvédelmi területet, parkot és szabad területet égettek fel a Hezbollah rakétái.
Izraelben hatvanezer, Libanonban majdnem 900 ezer ember kényszerült elhagyni az otthonát a háború miatt.
Gazdasági hatás
A Világbank elsődleges, november eleji becslése szerint Libanonban elszenvedett károk értéke eléri a 8,5 milliárd dollárt; összehasonlításképpen az ország teljes GDP-je mindössze 17,94 milliárd dollár volt tavaly.
A gazdaság várhatóan 5,7 százalékkal zsugorodik 2024-ben.
Ehhez képest a konfliktus kitörése előtt 0,9 százalékos növekedést prognosztizáltak.
Súlyos csapás érte a gazdaság szempontjából kulcsfontosságú turisztikai és vendéglátási szektort, a kiesés itt is elér az 1,1 milliárd dollárt.
Izrael sem úszta meg
Izrael számára a Hezbollahhal való konfliktus súlyosbította a gázai háború gazdasági hatásait, és megterhelte az államháztartást. A költségvetési hiány a GDP mintegy 8,3 százalékára emelkedett, ami arra késztette mindhárom nagy hitelminősítő intézetet, hogy idén leminősítse Izraelt – a Moody’s és a S&P Global kétszer is.
A konfliktus emellett súlyosbította az ellátási lánc zavarait, ami az inflációt 3,5 százalékra, azaz a központi bank 1-3 százalékos célsávja fölé röpítette. A központi bank kénytelen magasan tartani a kamatlábakat az infláció megfékezése érdekében, ami magasan tartja a jelzáloghitelek kamatlábait is, és további nyomást gyakorol a háztartásokra.
A gazdaság a harmadik negyedévben némileg fellendült a gyenge második negyedév után, és a kormány előzetes becslése szerint éves szinten 3,8 százalékkal bővült.
