Töredékére zuhant a cukortermelés Kubában, az egykori több millió tonna helyett jövőre csupán 300 ezer tonna lesz az előrejelzések szerint. Kuba egykori sikerágazatának az összeomlása szimbolizálja a szigetország teljes mezőgazdaságának visszaesését.
Kubában régen több száz üzemben dolgozták fel a cukornádat hazai fogyasztásra és exportra. Az üzemanyag, műtrágya, felszerelés és a munkaerő hiánya ugyan súlyos hatással van a teljes agrárszektorra, de különösen hátrányosan érintette a cukoripart, évek óta folyamatosan csökken a kibocsátás.
A kevesebb cukornád azt jelenti, hogy az idén rekordalacsony számú, csupán 15 üzem dolgozza majd fel a termést a tavalyi 24 helyett.
„Cukornádat kell ültetnünk” – sürgette a minap Salvador Valdes alelnök a sziget középső részén fekvő Camaguey tartományban, amely régebben 200 ezer, az idén csupán tízezer tonnát termesztett.
A cukornád az első lépés. Ha van cukornád, akkor lesz aratás is, de egyre kevesebb a cukornádunk
– idézte Valdest a Reuters.
A kormány még nem hozta nyilvánosságra a legfrissebb eredményeket, de a tartományi jelentések alapján várható 300 ezer tonna olyan alacsony, amilyen az 1800-as évek végén volt jellemző.
Az egykor kiemelkedő cukornádtermelő régiónak számító Las Tunas tartományban a helyi kommunista párti újság arról számolt be, hogy „a 2020 decembere és 2024 júniusa közötti időszakban a cukornáddal beültetett területek 48 százalékkal csökkentek”.
A még Donald Trump első elnöksége idején bevezetett, majd Joe Biden hivatali ideje alatt fenntartott kemény amerikai szankciók és a koronavírus-járvány alaposan megcsappantotta az importfüggő ország devizabevételeit, és súlyos gazdasági és megélhetési válságot okozott, rendszeresen omlik össze az utóbbi időben az áramszolgáltatás.
Az élelmiszer-termelés és -feldolgozás még hivatalos források szerint is több mint 40 százalékkal csökkent.
Trump annak idején betiltotta két fontos kubai termék, a szivar és a rum amerikai importját, visszavont minden olyan intézkedést, amelyet elődje, Barack Obama hozott a kétoldalú kapcsolatok normalizálása érdekében.
Donald Trump újraválasztása különösebben nem rémiszti meg a szigetország vezetőit, mert a helyzet Kuba számára aligha változik. „Az eredmény nem jelent számunka semmi újdonságot” – nyilatkozta a héten Miguel Diaz-Canel államfő. „Az ország készen áll. Folytatjuk, félelem nélkül, bízva abban, hogy az erőfeszítéseinknek és a tehetségünknek köszönhetően előrejuthatunk” – tette hozzá.
Ez volt az első hivatalos havannai reakció az amerikai elnökválasztás eredményére, emlékeztetett a hírrel kapcsolatban a brit hírügynökség.
Az amerikai politikai pedig várhatóan valóban hasonló lesz az első elnökség alattihoz, amire gyakorlatilag garancia a Kubával szemben roppant kritikus Marco Rubio szenátor jelölése a külügyminiszteri posztra.
Diaz-Canel azonban nyitva hagyta a lehetőséget a tárgyalásra az Egyesült Államokkal, de csak csak „egyenlő feltételek mellett”.
„Mindig is hangsúlyoztuk, hogy nincs semmi bajunk az Egyesült Államok népével, és készek vagyunk az amerikai kormánnyal egyenlő feltételek mellett párbeszédet folytatni – nyomásgyakorlás nélkül, tisztelettel, de olyasmi nélkül, ami érinti a a szuverenitásunkat vagy a függetlenségünket” – mondta szerdán helyi újságíróknak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.