Magyarország legyűrte, Szerbia még küzd az inflációval – árkartell van a háttérben?
Októberben, éves összehasonlításban csak Törökországban és Romániában nőttek az árak gyorsabban, mint Szerbiában. A szerb inflációt az aszály húzta fel, de egy árkartell is szerepet játszhatott a folyamatban.
Európában az árnövekedés vitathatatlan bajnoka Törökország, októberi inflációja 48,7 százalék volt. Törökország mögött Románia áll, ahol októberben 5 százalékos volt a harmonizált fogyasztói árindex. A szerb infláció 4,6 százalék volt az Eurostat adatai szerint.
Az EU statisztikai ügynöksége által számolt HICP, vagyis a harmonizált fogyasztói árindex a nemzeti statisztikai hivatalok által megadott számított árindex, harmonizált indexszám. Az Európai Unió tagországai inflációs mutatóinak az összehasonlíthatósága végett dolgozták ki a mutató módszertanát.
A szerbiai statisztikusok által számolt infláció októberben 4,5 százalékra emelkedett a szeptemberi 4,2 százalék után. Észak-Macedónia októberi harmonizált fogyasztói árindexe szintén 4,6 százalék, a „bronzot” tehát megosztva érdemelte ki Szerbiával.
Árkartell miatt nőtt a szerb infláció?
Jorgovanka Tabakovic, a szerb jegybank kormányzója az inflációs jelentés ismertetésekor úgy fogalmazott, hogy októberben elsősorban az aszály mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatásai miatt emelkedtek az árak. A jegybankár ismét megerősítette, hogy a jövőben az infláció mérséklődésére számít.
Példaként említette, hogy felmerült a gyanú, miszerint
néhány nagy kereskedelmi lánc egy háttéralku alapján magasan tartotta egyes élelmiszerek árait.
A versenyhivatal október 10-én a gyanú miatt eljárást kezdeményezett négy nagy kereskedelmi hálózat, a Delhaize, a Mercator-S, a DIS és az Univerexport ellen. A bizottság a 2024 áprilisa és szeptembere közötti időszakban 35 kiválasztott termék ármozgását figyelte.
