Brexit: ideje beismerni, hogy sikertelen volt a kísérlet

A Brexit óta évi hárommilliárd fontot (egy angol font 499,6 forint) veszített a brit élelmiszeripar az Európai Unióval folytatott kereskedelmet akadályozó elképesztő bürokrácia miatt, a kivitel átlagosan több mint 16 százalékkal csökkent mind a három évben – derült ki a Sussexi Egyetemen a brit kereskedelmi politikát vizsgáló Centre of Inclusive Trade Policy (CITP) legfrissebb jelentéséből.

Bár az elmúlt három évben nem csupán az egységes piac elhagyása, hanem az ukrajnai háború és a koronavírus-járvány is nehezítette a helyzetet, „semmi jele, hogy a forgalom közelítene a korábbi szintekhez”, ismertette a jelentést a Sky News hírtelevízió internetes kiadása.

amely 2021. januárjában lépett életbe, miután véget ért az átmeneti időszak, és az Európai Unió „harmadik országként” kereskedik az Egyesült Királysággal. Ez fizikai határellenőrzéssel és az agrár-, valamint élelmiszeripari termékekhez szükséges egészségügyi igazolások beszerzésével jár.

A Brexit „borzalmas bürokráciával” jár

Sean Ramsden, a Ramsden International nagykereskedelmi vállalat vezérigazgatója elmondta a hírtelevíziónak, hogy kilenc embert kellett felvennie csak arra, hogy intézze a „borzalmas” mennyiségű újonnan megkövetelt papírmunkát.

Szűkítenie kellett a termékkínálatot, növelni a költségeket, három napról három hétre hosszabbítani a szállítás átfutási idejét is, hogy megfeleljen a követelményeknek.

– panaszkodott. „Az ezzel járó munka, a bonyolultság olyannyira elképesztő, hogy ez jelentősen visszavetette az európai üzletmenetünket. Kevesebb mint feleannyiért kereskedünk, mint korábban” – tette hozzá.

„Nincs senki az élelmiszeriparban, aki ne értene egyet azzal, hogy a Brexit az exportértékesítés legnagyobb akadálya… ez egészen borzalmas” – állítja a vezérigazgató.

A The Guardian emlékeztetett, hogy augusztusig csak a hús- és tejipari termelőknek több mint 205 millió fontjába került az állategészségügyi engedélyek beszerzése. A teljes brit gazdaságnak egy év eleji becslés szerint 140 milliárd fontos kiesést okozott a kilépés az EU-ból.

Az új kormány próbál egyezkedni Brüsszellel

A nyáron hatalomra került Munkáspárt a kampányában azt ígérte, hogy javítani fogja az Egyesült Királyság és az EU közötti kereskedelmi kapcsolatokat egy állategészségügyi megállapodás révén, amely szerintük megelőzné a felesleges határellenőrzéseket, és segítene az élelmiszerárak emelkedésének kezelésében.

Az Aston Egyetem jelentése szerint egy ilyen megállapodás 22,5 százalékkal növelné az Egyesült Királyságból az EU-ba irányuló agrár-élelmiszeripari exportot, azt azonban nem lehet tudni, hogy milyen előrelépés történt ezen a téren, ha történt egyáltalán – emlékeztetett a portál. Az viszont biztos, hogy a tárgyalások évekig tartanak majd, vagyis gyors enyhülés nem várható.

A CITP jelentése szerint a helyzetet tovább nehezíti, hogy a Brexit óta egyre több területen tér el a szabályozás az EU és az Egyesült Királyság között, Brüsszel szigorúbb szabályokat vezetett be például a rovarirtó szerek, az állatgyógyászati készítmények és a csomagolás terén, míg az Egyesült Királyság az állatjólét körében; ez utóbbi a kozmetikai ipar állatkísérleteire vonatkozik, és tiltja az élő állat exportját vágóhidakra.

A növekvő különbség azt is jelenti, hogy a brit élelmiszeripari szabványok enyhébbek és megengedőbbek lettek az unióshoz képest.

Vissza a vámunióba?

Emily Lydgate, a Sussexi Egyetem környezetvédelmi jogot tanító professzora szerint Keir Starmer kormányának mélyreható megállapodást kell kötnie Brüsszellel, különben „nem sokat tenne a meglévő akadályok felszámolásáért”. Egy átfogóbb megállapodás ára azonban az lenne, hogy Nagy-Britanniának valószínűleg szorosabban kellene igazodnia az uniós előírásokhoz, és fokoznia kellene saját határellenőrzéseit – nyilatkozta az Independentnek.

A kétoldalú kereskedelmi megállapodást 2025-ben kell megújítani, a munkáspárti kormány azonban nehéz helyzetbe hozta magát azzal, hogy a kampányban 

Ezzel sokan nem értenek egyet.

Liz Webster, a Save British Farming kampánycsoport alapítója a The Independentnek elmondta, hogy a brit gazdák „kétségbeesetten várják”, hogy megszabaduljanak a bürokráciától, amely „akadályozza a legnagyobb piacunkkal folytatott kereskedelmet”.

„A Brexit csak fájdalommal, nyereséggel nem járt az exportőrök és az importőrök számára” – hangsúlyozta. Szerinte az lenne a legjobb, ha az ország visszatérne az egységes piacra és a vámunióba. „Már régen itt az ideje beismerni, hogy a Brexit egy sikertelen kísérlet volt” – jelentette ki.