A háború kitörése óta nem történt ilyen, az ukrán jegybanknak lépnie kellett

Hatalmas kamatemeléssel „üdvözölte” 2022 elején a háború kitörését az Ukrán Nemzeti Bank, az akkor egy ugrással elért 25 százalékos csúcsról tavaly nyáron elkezdtek visszavonulni, csütörtökön azonban féléves kivárás után ismét emelniük kellett az irányadó kamatot, fél százalékponttal, 13,5 százalékra. Európa nyugatabbra eső területeivel annál szembeötlőbb kontraszt, hogy az Európai Központi Bank (EKB) pont ugyanezen a napon csökkentette saját irányadó kamatát.

Európának „csak” az energiaválság inflációs hatásaival kellett megküzdenie a háborús években, Ukrajnának az orosz hadsereggel is, és a háború tovább húzódik, sőt Donald Trump öt hete történt amerikai elnökválasztási győzelme óta a kiszélesedésétől való félelmek erősödtek, miközben élnek a remények, hogy január 20-i hivatalba lépése gyorsan elhozza a békét. 

Az ukrán gazdaság működését a háború körülményei között számtalan tényező torzítja. Az alapvető inflációs trendekből azonban nem tudtak kimaradni, és úgy tűnik, Európához képest ezen a fronton náluk súlyosbító faktorok is működnek. 

Az infláció létrája: keletről nyugat felé egyre magasabb, Ukrajna kilőtt

Az inflációs sokk után kikövetelt béremelések és a magához térő fogyasztás az Európai Unióban az utóbbi hónapokban újabb inflációs hullámot indított el, az euróövezet 2,3 százalékos novemberi éves inflációs szintje azonban nem akadályozta meg az EKB gazdaságösztönző kamatcsökkentését. Keletebbre tekintve: a saját devizával rendelkező nagy közép-európai gazdaságokban 2-3 százalékponttal magasabb szintre emelkedett vissza, nem véletlen, hogy a jegybankok itt már korábban indult kamatcsökkentéseik vége felé járnak, és kiváró szünetet tartanak.

Még keletebbre, a háborús Ukrajnában még egyértelműbb és lendületesebb volt az infláció visszapattanása, és hamarabb is kezdődött: 

• az áprilisi 3,2 százalék óta hónapról hónapra gyorsul az éves infláció, és a múlt hónapban már elérte a 11,2 százalékot. 
• Az élelmiszerek és üdítőitalok például 14,3 százalékkal drágultak. 
• Összehasonlításul: a legmagasabb novemberi inflációt elérő közép-európai nagygazdaságban, a zűrzavaros Romániában csak 5,1 százalék volt az élelmiszer-drágulás.

Nem, véletlen tehát, hogy az ukrán jegybanknak lépnie kellett. 

A drágulás a lakosság hangulatát is befolyásolja: az orosz jegybank már tavaly óta küzd vele

Az állandósult áramszünetek és a sorozások mellett a háborús hátországban szintén nem használ a hangulatnak a gyorsuló drágulás.  

Tavasz óta a másik háborúzó keleti szláv gazdaságban, Oroszországban is felszökött az infláció, novemberben 8,9 százalékot mértek. Az ukrán és a nyugati sajtóban és közösségi médiában folyamatosak voltak az elmúlt években a jelentések, hogy az orosz gazdaság már nem sokáig húzza a háborút, az amerikai politikai fordulat óta pedig megszaporodtak az arról szóló híradások és videók, hogy az orosz lakosság a hatalmas drágulástól szenved.

Tény, hogy Oroszország is háborús gazdasági üzemmódban működik, és a vállalkozókból dühödt reakciókat is kiváltva az orosz jegybank Elvira Szahipzadovna Nabiullina keménykezű vezetése alatt – a gyengülő rubel megtámogatása érdekében is – a tavaly júliusi 8,5 százalékról idén októberre 21 százalékra pumpálta fel az irányadó kamatot. Az éves élelmiszer-drágulás Oroszországban novemberben 9,9 százalék volt.