Közös agrárpolitika: Magyarország vezető szerepet tölt be az agrárreformban
Az Európai Unió mezőgazdasági és halászati miniszterei 2024. december 9-én Brüsszelben ültek össze, hogy megvitassák többek között a közös agrárpolitika (KAP) jövőjét. Az üléseket Magyarország földművelésügyi minisztere, Nagy István vezette. A közös agrárpolitika az Európai Unió egyik legmeghatározóbb szakpolitikai pillére, amely a fenntartható mezőgazdaság támogatását, az élelmiszer-ellátás biztonságának garantálását, valamint a vidéki térségek fejlesztését célozza.
A magyar soros elnökség számára kiemelt fontosságú volt, hogy a KAP reformjával kapcsolatban határozott állásfoglalás szülessen, tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság által előterjesztett módosítási javaslatok mélyreható hatást gyakorolhatnak az uniós tagállamok agrárszektorára, különös tekintettel Magyarország gazdasági és társadalmi viszonyaira.
A december 9-én elfogadott következtetések hangsúlyozzák, hogy
a 2027 utáni közös agrárpolitikának a mezőgazdasági termelők érdekeit kell előtérbe helyeznie, miközben a fenntarthatósági és versenyképességi szempontokat is egyensúlyban tartja.
Magyarország álláspontja szerint az EU tervezett szabályozásai aránytalanul nagy terheket rónának a tagállamok egy részére, különösen a kisebb gazdaságokkal rendelkező kelet-közép-európai régiókra. A magyar kormány véleménye szerint az új előírások növelnék a termelési költségeket, veszélyeztetve ezzel a magyar mezőgazdasági termékek versenyképességét mind az uniós, mind a globális piacokon.
A bizottság javaslatai ráadásul nem veszik kellőképpen figyelembe az egyes tagállamok eltérő gazdasági és agrárstruktúráját, ami a nyugat- és kelet-európai mezőgazdasági szereplők közötti egyenlőtlenségek további mélyüléséhez vezethet.
A magyar elnökség prioritásként kezelte, hogy a reformtervek a tagállamok eltérő helyzetéhez igazodjanak,
és egy méltányosabb, fokozatos megközelítés kerüljön előtérbe. A magyar delegáció hangsúlyozta, hogy a fenntarthatósági célok megvalósítását csak úgy lehet elérni, ha az átmeneti intézkedések biztosítják a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését, valamint nem veszélyeztetik az élelmezésbiztonságot és az árstabilitást.
Nagy sikerként könyvelhető el, hogy a mai mezőgazdasági tanácsi ülésen a hazai álláspontot erősítették meg, miszerint a támogatások célja továbbra is a versenyképes és gazdálkodó központú ágazat kell hogy legyen. A miniszterek szerint meg kell őrizni a közös agrárpolitika két pillérét.
