Újabb szankciókkal lőne Brüsszel Trump elé, a célkeresztben: Kína

Miközben Olaf Scholz német kancellár hétfőn a háborús Ukrajnában érkezett, a hat időzónával keletebbre elhelyezkedő Pekingben Annalena Baerbock német külügyminiszter tárgyalásai már befejeződtek kínai kollégájával, Vang Jivel.

A találkozóról szóló hírek nem arról szólnak, hogy Európa legnagyobb gazdaságának távozó pályára került kormánya búcsúzóul előnyöket tárgyalt ki a világ második legnagyobb gazdaságában. Hanem újabb szankciók, esetleg szankcióváltás kilátásait idézik fel, ezúttal nem a kínai autókat vagy az európai brandyt, hanem Kína oroszországi exportját illetően.

Van még egy nagy gazdaság, mégpedig a legnagyobb a világon, ahonnan ezekben a hetekben az ukrajnai feszültséget tovább fokozó intézkedéseket tesz egy távozó adminisztráció: Joe Biden demokrata amerikai elnök – akit másfél hónap múlva a békepárti republikánus Donald Trump vált – olyan döntéseket hozott, amelyek a világháború és az atomháború rémképeit idézték fel.

– idézte a Bloomberg Baerbockot Pekingből, aki látogatásán Vang Ji külügyminiszterrel is találkozott. Nem barátságos szavak egy vendégeskedő politikustól.

A szankciók Kína ellen heteken belül megérkezhetnek

A külügyminiszteri szavak jelentősége: 

1. Ami helyett elhangzottak: a gazdasági együttműködés újdonságai.

2. Az Ukrajna és az érdekében hozott szankciók ügyeiben következetesen héja politikus egy olyan témát dobott be, amelynek politikai-gazdasági következményei várhatók.

Baerbock nem állt elő bizonyítékkal a drónszállítási vádat illetően – írja a Bloomberg –, és azt sem lehet tudni, vitt-e ilyet a Vang Jivel folytatott háromórás megbeszélésére. (A  kínai külügyminisztérium csak a múlt hónapban közölte, hogy az ország soha nem szállított fegyvert az oroszoknak, és szigorú kontroll alatt tartja a drónok exportját.) 

Az azonban már korábban is ismert volt, hogy Brüsszel szankcionálna kínai cégeket, amelyek segítik az oroszokat az Ukrajnában bevetett támadó drónok építésében. Az orosz hadiipar termékeinek 60 százaléka tartalmaz kínai alkatrészt és a csatadrónok majdnem 20 százaléka kínai segítséggel készül – idézett a hírügynökség egy név nélkül nyilatkozó német hivatalnokot.

– mondta a hivatalnok. Kedden Baerbock már Brüsszelbe utazik a NATO-külügyminiszterek találkozójára. Itt már minden bizonnyal szóba kerülnek „az Oroszországba fegyvert szállító kínai cégek elleni EU-szankciók” – írta egy másik cikkében a Bloomberg.   

Peking rá sem hederít a német külügyminiszterre

Kínával a közelmúltban már keveredett szankcióváltásba az Európai Unió: a kínai elektromos autókra vetett ki hatalmas vámot, amire válaszul Peking az európai brandyre. 

A várakozások szerint Trump érkeztével egyébként is a kereskedelmi háborúk új korszaka előtt áll a világ. A latin-amerikaiakkal kötendő Mercosur-egyezmény ellen tüntetnek a francia gazdák, és röpködni kezdhetnek az óceánok és a kontinensek felett a vámok a következő években: az USA észak-amerikai partnerei ellen, az USA Kína ellen, az EU az USA ellen, az EU Kína ellen. Ipari és mezőgazdasági termékekről van szó: az ukrajnai háború miatt Kínát szankcionálni, ez európai specialitásnak látszik, de persze az amerikaiak is felzárkózhatnak hozzá.

Miközben a globális feszültségről szóló hírek áramlása folyamatos, a németeket a kormányzó kínai Kommunista Párt angol nyelvű lapja, a Global Times egyszerűen figyelmen kívül hagyja, pedig itt a külföldről érkező tüzelésre vitriolosan válaszolni szoktak. Baerbock látogatását egy vasárnapi hír említi meg, amely arról szól, hogy több országból is érkeznek vezetők hétfőn Kínába, Nepálból is, Kambodzsából is, Németországból is.

A Kína–Németország Diplomáciai és Biztonsági Párbeszéd hetedik fordulójára Vang Ji meghívására érkező Bearbockról azt említi meg a lapnak nyilatkozó szakértő, hogy látogatásával minden bizonnyal „Németország hagyományos kereskedelmi előnyeit szeretné megerősíteni és szembeszállni a lehetséges amerikai gazdasági zaklatással”. Ehhez képest helyi idő szerint hétfő este 7 felé semmi új nem szerepelt a lapban Baerbockról, miközben a nemzetközi sajtóba a drónügy felemlegetésével került.

Pedig a Global Times most sem szűkölködik a nemzetközi feszültségről szóló címlapanyagokban:

• Hosszú cikkben ítélik el, hogy Litvánia kínai diplomatákat utasított ki.
• A kínai védelmi minisztérium elítéli, hogy az Egyesült Államok jóváhagyta 385 millió dollár értékű fegyver szállítását „Kína Tajvan régiójába”.