Látványosan szenved a rubel, új reményt adva a háború pártolóinak

Ukrajna Oroszországgal vívott harcában egyre rosszabb helyzetbe kerül katonai értelemben – egyre többet halljuk ezt az utóbbi hónapokban a békekötést sürgetőktől. Oroszország egyre rosszabb helyzetbe kerül gazdasági értelemben – hallható a héten a háború folytatását pártolóktól. Utóbbiak számára a rubel mélyrepülése szolgáltat érveket, miközben a közösségi médiában terjednek az orosz boltokban tapasztalt drágaságról szóló videók. Már nem bírják tovább. Node melyikük, az ukránok vagy az oroszok?

Örök tapasztalat, hogy háborút vívni csak támogató propagandaháttérrel lehet, ezt megtapasztaltuk a kelet-európai háború hadviselőit illetően, és beszálltak ebbe a nyugati országok is. A katonai konfliktushoz mindig politikai harc is társul, a nyugati tömbben – ha hivatalosan Ukrajna külső támogatása mellé állt is az amerikai demokrata adminisztráció vezetésével – kezdettől dúl a vita, hogyan támogassuk Ukrajnát és milyen mértékben, miközben idén az a vélemény erősödött, hogy inkább a békekötésre érdemes tenni.

A világ az utóbbi irányba látszott fordulni november elejétől, amikor a békét ígérő Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást, az utóbbi hetek ennek ellenére arról szóltak, hogy a távozó amerikai adminisztráció és európai szövetségesei fokozták Kijev katonai támogatását, és a több mint ezer napja folyó háború idején még soha sem szökött olyan fokra a rettegés a világháború kitörésétől, mint a Trump január 20-ai hivatalba lépését megelőző hónapokban.

A háború folytatásának támogatói a napokban új érveket kaptak: szakad a rubel. 

Lehet, hogy a korábban fő reménysugárként emlegetett, majd sokak által leírt nyugati szankciók mégis működnek, és Moszkva nem bírja már sokáig a háborút gazdasági értelemben?

Mi történt a rubel árfolyamával?

Miközben az utóbbi hónapokban a frontvonalakról az oroszok lassú de tartós előrenyomulásáról érkeznek a hírek, a rubel árfolyama augusztus óta hatalmasat gyengült a dollár ellenében: a 85-ös szintről 114 közelébe, az amerikai elnökválasztás óta gyorsuló mértékben. (Lábjegyzet: az amerikai dollár azóta gyakorlatilag minden más devizát „letarolt”.)

Csütörtökön és pénteken valamelyest visszajött a rubel, 108 alá, de ez még mindig azt jelenti, hogy idén majdnem 20 százalékkal gyengült, és  a napokban sorozatosan születtek a nyugati sajtóban az elemzések a rubel mélyrepüléséről, ami a 2022 márciusi (a háború kitörése utáni) szintjére vetette vissza az árfolyamot , és mint ami a háború orosz gazdasági hátországának fokozódó bajait tükrözi.

– teszi fel a kérdést a befolyásos német üzleti lap, a Handelsblatt.

A rubel gyengülésének okai

A vesszőfutás az orosz állami média ingerküszöbét is elérte, és a német lap megemlíti: még Vlagyimir Putyin orosz elnök is nyilatkozott róla az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete astanai csúcstalálkozóján, egyszeri költségvetési tételekkel és szezonális tényezőkkel magyarázva. A lap szerint:

• A gyenge rubel drágítja az importot és növeli az inflációt, amit erre az évre 8,5 százalékosra jósol a jegybank, de a fogyasztók a mindennapi termékek esetében nagyobb drágulásról panaszkodnak, és egyes áruházakban még a vajat is zárt vitrinekből árulják. (A vaj ára, azonban tudjuk – és különösen tudják a nagy termelő németek – az Európai Unióban is "felrobbant" idén.) A YouTube-ot mindenesetre elárasztották az orosz drágaságról szóló videók.

• A rubelgyengülés felgyorsulását a lap Jacob Kirkegaardot, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet elemzőjét idézve ahhoz köti, hogy a Gazrpombankra kirótt szankció megnehezíti az oroszok dolgát, hogy hozzájussanak a hatalmas energiaexportjuk utáni bevételekhez. Ez még Kirkegaard szerint sem gyengíti tovább a rubelt, de levonja a következtetést: 

• Ulrich Leuchtmann, a Commerzbank devizaközgazdásza szerint a gyenge rubel azáltal is árthat az orosz gazdaságnak, hogy miatta december 20-ai ülésén az orosz jegybank az eddig vártnál is magasabbra emelheti a kamatokat. (Leuchtmann azonban maga is óv tőle, hogy „túl sokat olvassunk” a rubel gyengülésébe, hiszen az árfolyam politikailag determinált.) 
• A többi elemzés is kiemeli az orosz gazdaság bajai közül, hogy a háborúra rengeteget kell költeni, miközben a frontra vezényelt százezrek hiánya hatalmas munkaerő-deficitet teremt.

A szankciók, a király és a tanácsadói 

Ami a Handelsblatt összefoglalóját illeti az orosz bajokról, a listánál talán még érdekesebb, ahogy a rubelhíreket a német belpolitika dimenziójában elhelyezik. 

Emlékezhetünk, a német közvélemény háborúpárti áramában megrökönyödést okozott, hogy Trump győzelmét követően Olaf Scholz közel két év után először telefonon beszélt Putyin orosz elnökkel: az amúgy is népszerűtlen, kormánykoalícióját vesztett kancellár kapott hideget-meleget.

A Handelsblatt szerint „a német kormány bizonyos mértékű elégedettséggel szemléli ezeket a fejleményeket” (Oroszországban). A Nyugat és a kancellár is gyakran azt hallotta, hogy az Oroszország elleni szankciók nem igazán működnek. (Ennél erősebbeket is hallhatott, ha figyelt, hiszen sokak szerint Európa és különösen Németország saját magát lőtte lábon a szankciókkal.) A kancellárhoz közel álló emberek – így a német lap – most azt mondják: az orosz gazdasági fejleményekből kiderül, hogy a szankcióknak van hatása. Az orosz gazdaság elszigetelt, korlátozottan exportál árufajtákat néhány országba, amelyektől Oroszország növekvő mértékben függ.

Ami az érvelést illeti, tehát: vissza az első mezőbe.