Oroszország teljes körű inváziója előtt körülbelül 500 ezer ember szerepelt a háborús veteránok egységes elektronikus állami nyilvántartásában Ukrajnában. A háború végére ez a szám drámaian megnőhet, és a becslések szerint a jövőben a családtagokkal együtt ez akár az 5-6 milliót is elérheti az ukrán veteránok száma.
2024 júliusában közzétett adatok szerint az orosz–ukrán háború évei alatt több mint 1,3 millió ukrán vált veteránná. Közülük sokan szembesülnek azzal a nehézséggel, hogy miként térhetnek vissza a civil életbe. Az adaptáció komplex folyamat, amely magában foglalja a mentális és fizikai egészség helyreállítását, a megfelelő lakhatás biztosítását és az anyagi stabilitás elérését. Az egyik legégetőbb kérdés azonban az, hogy a veteránok számára rendelkezésre álló munkahelyek valóban alkalmasak-e a reintegráció elősegítésére.
Az ukrán munkaerőpiac az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül, részben a háború okozta belső migráció és a külföldre vándorlás miatt. A vállalatok egyre gyakrabban tüntetik fel hirdetéseikben, hogy előnyben részesítik a veteránokat. Egy friss felmérés szerint az ukrán cégek 58 százaléka nyitott arra, hogy veteránokat alkalmazzon, ha szakmai képzettségük megfelel a követelményeknek. Az ilyen nyitottság azonban nem mindig jelent valódi megoldást.
A valóságban a legtöbb álláslehetőség fizikai terheléssel jár, amely nem minden veterán számára megfelelő. Vannak, akik a harctéri sérülések vagy egyéb egészségügyi problémák miatt nem tudnak ilyen munkát vállalni. A veteránok egy része arról számol be, hogy
az állami foglalkoztatási központ által kínált pozíciók többsége nem felel meg a fizikai állapotuknak, és végül saját erőből találnak munkát.
Az ukrán kormány különféle programokkal igyekszik támogatni a veteránok önállóságát, például vállalkozásindítást segítő állami támogatásokkal. Az érdeklődés nagy: a felmérések szerint a veteránok közel 69 százaléka fontolgatja, hogy saját üzletet indítson, és 9 százalék már meg is tette. Az állami programok keretében akár 8 millió hrivnyát is lehet igényelni, feltéve, hogy a kérelmező saját forrással is hozzájárul a projekthez.
A veteránvállalkozások jellemzően kisebb volumenűek, ám jelentős gazdasági és szociális szerepet töltenek be, hiszen új munkahelyeket teremtenek. Fontos kiemelni azonban, hogy a bankok adatai szerint a hitelt felvevő veteránok 40 százaléka nő, ami az aktív szerepvállalásuk növekedésére utal a gazdasági életben.
Az állam különféle eszközökkel próbálja enyhíteni a veteránok terheit, például lakhatási támogatásokkal, ingyenes fogászati kezelésekkel és oktatási kedvezményekkel.
Az elmúlt évben közel 4500 veterán és családja részesült lakhatási támogatásban,
míg 2025-től elindul egy átfogó reintegrációs program is, amely több milliárd hrivnyás költségvetéssel segíti a veteránokat a civil életbe való visszatérésben.
Egyes veteránok azonban úgy érzik, hogy az állami intézkedések nem elégségesek. Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek 30 százaléka úgy véli, hogy az állam nem teljesíti teljes mértékben a velük szembeni kötelezettségeit. A legnagyobb igény az anyagi támogatásra és a megfelelő egészségügyi ellátásra mutatkozik, míg sokan a társadalom részéről sem érzik a kellő megbecsülést. Ennek leküzdésére az ukrán kormány hosszú távú stratégiával is igyekszik elősegíteni a veteránok reintegrációját.
2024 novemberében az ukrán kormány elfogadta a veteránpolitikai stratégiát, amely átfogó megközelítést nyújt a veteránok helyzetének javítására. A stratégia három fő célt tűz ki:
Ez a stratégia egyedülálló és forradalmi lépés az ukrán veteránpolitika történetében, mivel korábban nem létezett olyan átfogó dokumentum, amely irányt mutatott volna a központi és helyi hatóságok számára
– hangsúlyozta az Ukrinformnak adott interjújában Natalija Kalmikova, az ukrán veteránügyi minisztérium vezetője.
A dokumentum külön figyelmet fordít a mentális és fizikai rehabilitációra, amelyet az egész országra kiterjedő rehabilitációs hálózat kiépítésével kívánnak elősegíteni.
A következő évben 80 új veteránközpontot tervezünk létrehozni, amelyek helyi szinten biztosítanak majd teljes körű támogatást a veteránoknak, legyen szó pszichológiai tanácsadásról, munkaerőpiaci segítségről vagy jogi tanácsadásról
– tette hozzá Kalmikova. Az ilyen központok célja, hogy megkönnyítsék a veteránok reintegrációját, és olyan szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyek eddig csak szórványosan voltak elérhetők. Emellett 24 oktatási központ már most is rövid távú képzéseket kínál, amelyek a régiók munkaerőpiaci igényeihez igazodnak.
A stratégia 2030-ig tartó érvényessége lehetővé teszi, hogy az ország rugalmasan reagáljon a változó helyzetekre, és biztosítsa, hogy a veteránok hosszú távon is megkapják a szükséges támogatást. Az egyik legfontosabb célkitűzés, hogy 11 ezer szakember biztosítsa a veteránok mentorálását és támogatását, akik közül eddig több mint 500 személyt már kiválasztottak és kiképeznek erre a feladatra. „A Veteránpolitikai Stratégia nemcsak morális kötelesség, hanem a nemzeti stabilitás és fejlődés alapvető pillére” – foglalta össze Kalmikova.
Bár az ukrán kormány veteránpolitikai stratégiája történelmi lépés, a valódi kihívás az lesz, hogy az ambiciózus célok és ígéretek miként válnak kézzelfogható eredményekké, amelyek valóban elősegítik a veteránok sikeres reintegrációját.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.