Rekordalacsony szinten az amerikai szakszervezetek tagsága

Az elmúlt évek sikeres sztrájkjai ellenére némileg csökkent, és ezzel rekordalacsony szintre esett vissza az amerikai szakszervezetek tagjainak aránya. Az érdekvédelmi szervezetek számára ráadásul újabb kihívást jelent Donald Trump visszatérése is a Fehér Házba.

Az Egyesült Államokban 2023-ban a munkavállalók 10, tavaly már csak 9,9 százaléka volt szakszervezeti tag a munkaügyi minisztérium statisztikai hivatala, a U.S. Bureau of Labor Statistics legfrissebb adatai szerint. Ez a 145 millió dolgozóból mintegy 14 millió, zömében kormányzati alkalmazottat jelent, a körükben ugyanis ötször nagyobb a szervezettek aránya, mint a magánszektorban.

Folyamatosan csökken az amerikai szakszervezetek tagsága

A szervezettségi arányt 1983 óta mérik az Egyesült Államokban, akkor a munkavállalók 20,1 százaléka volt szakszervezeti tag, de ez azóta folyamatosan csökken, emlékeztetett az adattal kapcsolatban a Reuters.

A jelenség részben azzal magyarázható, hogy a feldolgozóipar jelentős része külföldre költözött a költségek csökkentése érdekében, de közrejátszik az automatizáció terjedése és az is, hogy 

 A Tesla például az egyetlen amerikai autógyártó, ahol minden próbálkozás ellenére nem működhet szakszervezet.

Pedig a friss jelentés is megerősítette, hogy a szervezett dolgozók jobban keresnek: a nem szakszervezeti tagok átlagos heti bére csupán 85 százaléka a szakszervezeti tagokénak.

Országos szinten is nagy a különbség

Az is kiderült, hogy az oktatásban és a szociális szektorban a legmagasabb a szervezett munkavállalók aránya. A férfiak és a fekete bőrű munkavállalók is nagyobb valószínűséggel voltak szervezettek, mint a nők és más faji csoportok tagjai.

Országos szinten is egyértelműek a különbségek, a szövetségi államok közül New Yorkban és Hawaiin a legnagyobb a szakszervezeti tagok aránya, Észak-Karolinában, Dél-Dakotában és Dél-Karolinában a legalacsonyabb.

A kormányzati alkalmazottak 32,2 százaléka tagja érdekképviseletnek (2023-ban még 32,5 százaléka volt az). A szövetségi alkalmazottak körében 25,3 százalék ez az arány, ráadásul némileg nőtt is az előző évhez képest, amikor 25,1 százalék volt. A szakszervezeti védelem jól jöhet most, amikor Donald Trump kétmillió szövetségi alkalmazottnak kínál pénzügyi ösztönzőket, hogy ott hagyják az állásukat a kormányzat méretének csökkentését célzó tervek végrehajtása értelmében.

Az új amerikai elnök sok szempontból jelent még kihívást a szakszervezetek számára. 

megpróbálta elmozdítani a munkavállalók érdek-képviseleti ügynöksége (National Labor Relations Board – NLRB) demokrata tagját, amivel működésképtelenné vált volna a szervezet, és elbocsátotta annak vezető jogtanácsosát.

A szakszervezetek nem hisznek a számoknak

Nem minden szakszervezet fogadja el azonban a hivatalos statisztikát. A 61 szakszervezetet tömörítő AFL-CIO elnöke, Liz Shuler közleményben reagált, és azt állítja, hogy a tagságuk száma megduplázódott 2021 óta, csak tavaly 1800 ember csatlakozott hozzájuk.

„Sokan közülük nem szerepelnek az adatokban, mert a munkáltatók kihasználják a rendszer hibáit, hogy késleltessék az első kollektív szerződések megkötését” – fogalmazott.

A szakszervezetek a koronavírus-járvány alatt kaptak új lendületet, kihasználva a szűkös munkaerőpiacot, és terjedni kezdtek a szolgáltatási szektorban is. A héten az Amazon tulajdonában lévő Whole Foodsnál is megalakult az első érdek-képviseleti szervezet.

A közvélemény is támogatja az érdekképviseleteket

Az Economic Policy Institute friss jelentése is jóval optimistább képet fest a helyzetről, és teljesen más számokat közölt. Szerintük tavaly 16 millió szakszervezeti tag volt az országban, és a kutatásaik alapján további több mint 60 millió ember tenné meg ezt, ha módja lenne rá.

ami majdnem hat évtizede a legmagasabb arány. A munkaadók egy része azonban agresszíven ellenáll, és a munkaügyi törvény is túl gyenge, nem védi a dolgozók szerveződéshez való jogát.