Dráma Itáliában: kilőtt az eszpresszó ára
Róma bárjaiban a korábbi egy euróról legalább egy euró tíz centre emelkedett egy csésze kávé ára. Hasonlóképpen tíz-húsz centtel kerül többe a kapucsínó és az összes többi kávéalapú ital is. Az északi Bolzanóban a csésze kávé ára egy euró harminc cent fölé emelkedett, a déli Nápolyban pedig elérte az egy eurót.
Olaszországban átlagosan 1,21 euró lett a csésze kávé ára, ami tizennyolc százalékos emelkedést jelent 2021 óta.
Olaszországban a presszók pultjainál, állva fogyasztott kávé az egyik legnépszerűbb alapterméknek számít, amelynek az ára nem szokott ingadozni.
Az olaszok évente hatmilliárd csésze kávét fogyasztanak a bárokban.
Társadalmi közmegegyezésnek számít, hogy egy csésze kávét mindenki megengedhessen magának – így ritkán drágul, és az árváltozások rendre nagy visszhangot váltanak ki.
Fogyasztóvédők már panaszkodnak
A mostani áremeléssel
luxussá vált az olaszok reggelizése
– vélekedett az Assoutenti. A vaj ára átlagban meghaladta a kilónkénti tizenhárom eurót, ami a szintén az olaszok reggelijéhez tartozó péksütemények drágulásához vezetett.
A kávé és a csokoládé árának emelkedését elsősorban a közép- és dél-amerikai, valamint az ázsiai ültetvények termelésének zuhanásával magyarázzák.
A drágulás módosítja a családok szokásait, arra kényszerítve a polgárokat, hogy a takarékosság jegyében lemondjanak a minőségről. Ha így haladunk, nem lehetetlen, hogy a csésze kávé ára a bárokban hamarosan eléri a két eurót
– vélekedett Gabriele Melluso, az Assoutenti elnöke.
Más elemzések szerint március végén újabb áremelés várható.
A világmárka Illy ügyvezető igazgatója Cristina Scocchia is úgy látta, Olaszországnak fel kell készülnie arra, hogy a csésze kávé ára eléri a két eurót.
A kérdésben véleményt mondott az ipari tárcát vezető Adolfo Urso, aki szerint a nyersanyagok drágulása nem egyedül a klímaváltozástól függ, sokat nyom a latban az Európai Unió új szabályozása is az erdőirtást okozó termékek értékesítése ellen. A miniszter hangoztatta, hogy az uniós jogszabály teherként nehezedik a fejlődő országokra, melyek nem tudják biztosítani a normatíva követelte környezeti tanúsítványokat. „Mindennek kettős káros hatása van: egyrészt mértéktelenül emelkednek a költségek, amelyek az európai vállalkozásokat és fogyasztókat terhelik. Másrészt gazdasági válsághoz vezet olyan termelőállamok számára, mint például Etiópia, amelyek nem tudnak alkalmazkodni az Európai Unió követelményeihez” – fejtette ki Adolfo Urso.
