Berlini hírek szerint Moszkvába utazhat a leendő német kancellár

Az orosz gáz tranzitjának 2025. január elsején való leállítása Oroszország vereségeinek egyik legnagyobbika – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Hogy ebben igaza lesz-e, azt jövő mutatja majd meg. Mindenesetre Kijevben már készülnek a háború utáni időszakra. 

A katonailag értelmetlen, hatalmas véráldozatot követelő kurszki betörés tartása, ott újabb támadás indítása vélhetően az utolsó kijevi próbálkozások egyike, hogy oroszországi területek gyarapításával javítsák jövendő tárgyalási pozícióikat. A kurszki „zsák”, amelyet Ukrajna ellenőriz, mintegy ezer négyzetkilométerrel lett kisebb az elmúlt hetekben.

Nem mindenki ért egyet Ukrajna, mint tranzitország kivonulásával az európai gázellátási csővezetékrendszerből. Ukrajnán belül és az országon kívül egyaránt gyarapszik azok tábora, akik szerint talán már az idén,

Ez azt jelentheti, hogy az európai vállalatok versenyképességének növelésére ismét bevetik az „orosz gázfegyvert”, a nyugat-, és észak-szibériai lelőhelyekről vezetéken és cseppfolyósított állapotban (LNG) Európába érkező oroszországi gázt. Az európai vállalatok energiaköltsége többszörösen meghaladja az amerikai cégekét, amióta a drágább amerikai LNG Brüsszel és egyes nagyvállalatok aktív támogatásával kiszorítja a piacokról az olcsóbb oroszországi földgázt.

Merz Moszkvában? Újra célkeresztben az orosz gáz

Ennek a folyamatnak, az energiahordozók piaca újragondolásának egyik fő ellenzője, a német Scholz-kormány napjai meg vannak számlálva. A február 23-i választások után felálló új német kormányban – amelynek vezető ereje a közvélemény-kutatások szerint a CDU, kancellárja pedig  Friedrich Merz CDU – vezető kancellársága is valószínű – megfontolhatják a Moszkvához fűződő kapcsolatok újraélesztését. 

Ami persze nem lesz egyszerű akkor sem, ha 

Nemcsak befolyásos német erők ellenzik az energiaforrás-vita újraélesztését, hanem az EU vezetés, Brüsszel és az Európai Parlament sem lesz partner a keleti energia-újranyitásban. Nem beszélve tengeren túl a Trump-kormányzat biztosra vehető óriási ellennyomásáról.

Atomreneszánsz Németországban?

Elgondolkodtató, hogy Németországban a CDU és az FDP már több mint egy éve felvetette a gondolatot, hogy legalább az utolsó néhányat, azt a hat atomreaktort kapcsolják vissza az energiatermelő hálózatba, amit 2020 és 2023 között helyeztek nyugállományba. A CDU tavaly év végén helyzetelemzésben bírálta a Scholz-kormányzat döntését, amellyel 2023-ban lekapcsoltatta az elektromos áramtermelő hálózatról és végképp leállíttatta az utolsó három német atomerőművet. 

hozott a háromosztatú német koalíciós kormány – írják a tanulmány szerzői. Sürgősen meg kell vizsgálni, hogy a visszakapcsolásuk lehetséges-e – beszélik CDU-körökben. 

Még Magyarország, a paksi bővítés is új megvilágításba kerülhet a német kormányváltással. Berlinből korábban is jöttek jelzések, hogy nem ellenzik a magyar atomerőmű-bővítéseket. Ezt abból a megfontolásból tehették, hogy Németország nem optimális energiapolitikája miatt Berlin rászorulhat a magyarországi áramimportra is. Magyarország, mint ismeretes, az elmúlt időszakban Ukrajna legnagyobb külföldi villamosenergia-szállítójává vált. Egy CDU vezetésű berlini kormánnyal Budapest viszonya várhatóan javul, azaz meglesz a politikai háttere az energiaexport-ügyek rendezésének. Továbbá 

Az „amerikai vevő”

Árnyalja a képet, hogy jelentkezett egy amerikai vevő a tavalyelőtt felrobbantott Északi Áramlat négy csővezetékére. Ebből jelenleg egy üzemképes. Elemzők lehetségesnek tartják, hogy az „amerikai vevő” célja nem a négycsöves vezetékrendszer újjáélesztése, hanem ellenkezőleg, a végleges lezárása, hogy az orosz gáz eljutását az európai piacokra meggátolják. Nem mellékes szempont – amiről most kevés szó esik a kijevi kormánykörökben – hogy 

Ennek egy része Magyarországra kerülhet. Ukrán és oroszországi források egyaránt megerősítették, hogy Ukrajna legnagyobb lítiumlelőhelye (Sevcsenkovszk mellett, Donyecktől délnyugatra mintegy 35 kilométerre) orosz kézre került. Ukrajna elveszítheti a Donbaszt, legértékesebb iparvidékét, a gyárak mellett természeti kincseket is, köztük legalább két jelentősebb lítium lelőhelyet.