Ukrán gabonaparadoxon: az export ára a hazai veszteség
Az ukrán mezőgazdaság a gazdasági minisztérium adatai szerint 73,6 millió tonna gabona- és olajosmag-termést regisztrált, ebből 24,2 millió tonna a kukorica, 22,4 milló tonna a búza. A belföldi fogyasztás 25 millió tonnát tett ki, így a termés közel 66 százalékát exportálták.
Oleh Homenko, az Ukrán Agrár Üzleti Klub (UKAB) vezérigazgatója szerint ez az eredmény a háborús állapotok ellenére is a szektor kiemelkedő teljesítményét tükrözi. A legjelentősebb hozamokat
- Odessza (4,6 millió tonna),
- Csernyihiv (4,5 millió tonna) és
- Poltava (4,2 millió tonna) megyében jegyezték fel,
miközben a legmagasabb termésátlagokat
- Hmelnickij (77 centner/hektár), (1 centner kb. 50 kilogramm),
- Csernyihiv (70 centner/hektár) és
- Ternopil (68 centner/hektár) megye produkálta.
Az ukrán mezőgazdaság az egyik legnagyobb globális szállító maradt
Ezek az eredmények részben a klímaváltozás kedvező hatásainak köszönhetők, amelyek növelték a kukorica mint az ország fő exportcikke terméshozamát. Az exportorientált ukrán agrárszektor fő piaci célpontjai közé továbbra is az Európai Unió és a Globális Dél országai tartoztak. A napraforgóolaj esetében Ukrajna az egyik legjelentősebb globális szállító maradt, miközben az EU prémiumpiacain is sikeresen megőrizte pozícióját. Azonban
az exportált termékek logisztikai költségei több mint 20 százalékkal magasabbak, mint a háború előtt voltak,
ami erős hatást gyakorolt a versenyképességre. A tengeri szállítmányok esetében a fuvarköltségek 38–44 dollárra csökkentek tonnánként, ám még mindig jócskán meghaladták a konfliktus előtti szinteket.
Hiányzik a munkaerő és a tárolókapacitás
Ukrajna nemzetközi sikerei nem fedhetik el a hazai szektor súlyos nehézségeit. Az orosz katonai támadások során megsemmisült tárolókapacitások miatt a gazdák sok helyen improvizáltak a megoldásokat illetően.
Több ezer tonna gabonát kellett a szabadban tárolni, ami súlyos veszteségekhez vezetett
– nyilatkozta Denisz Marcsuk, az Összukrán Agrártanács helyettes vezetője. A tárolóhelyek hiánya mellett az esőzések és a kedvezőtlen időjárás további veszteségeket okoztak a betakarított gabonákban.
A munkaerőhiány is fontos kérdés maradt. Marcsuk szerint a háború és a migráció miatt az agrárszektorban a dolgozók 20 százaléka hiányzik.
A termelés egyéves ciklusra épül. Ha nincs elegendő munkaerő a betakarításra, nincs értelme vetni
– mondta. Hozzátette, hogy a munkaerő-utánpótlás problémáit csak részben oldotta meg a szakképzetlen munkaerő bevonása, ami hosszabb távon az agrártermelés minőségét is befolyásolja.
Az infrastruktúra hiányosságai között a tönkrement utak, a vasúti szállítmányok késése, valamint az energiaellátás bizonytalansága is további kihívásokat jelentettek. Az ukrán kormány ugyan több segélyprogramot indított a tároló- és szállítmányi kapacitások helyreállítására, de ezek kivitelezése akadozik.
Az adóemelések rontották a versenyképességet
A tavalyi adóemelések és az üzemanyagokra kivetett jövedéki többletterhek szintén nagyban növelték a kiadásokat. Az üzemanyag a termelési költségek 15 százalékát teszi ki, az adóemelések pedig tovább rontották a gazdálkodók helyzetét. Oleh Homenko szerint ezek a terhek jelentősen rontották az ukrán termékek versenyképességét a nemzetközi piacokon. Ezzel párhuzamosan az EU-val való egyre szorosabb integráció további kihívásokat jelentett. Az uniós szabályozásoknak való megfelelés magas költségeket jelent az ukrán gazdák számára.
A biológiai sokféleség védelme és az organikus műtrágyák használata az európai gazdák számára döntően dotációkkal valósul meg. Ukrajnának ilyen támogatás nélkül kell versenyeznie
– hívta fel a figyelmet Denisz Marcsuk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.