Az Európai Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia saját védelmének biztosítása érdekében, és közös érdek az európai szintű szorosabb együttműködés – mondta António Costa, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben hétfőn.

President of the European Council, Antonio Costa védelem — António Costa, az Európai Tanács elnöke felszólította a tagállamokat, hogy erősítsék meg katonai képességeiket, mivel a NATO-n belül eddig az USA túl nagy szerepet kapott a kontinens védelmében / Fotó: Anadolu via AFP

Az európai védelem helyzetéről szóló, nem hivatalos uniós csúcstalálkozót megelőzően Costa hangsúlyozta: a találkozónak – melyen részt vesz Mark Rutte NATO-főtitkár és Keir Starmer brit miniszterelnök is – körbe kell járnia azt a kérdést, hogy az európai védelem szavatolása érdekében melyek azok a prioritások, melyeket tovább kell erősíteni, hogyan érhető el a szükséges finanszírozás, valamint, hogy miként lehet megszilárdítani a meglévő partnerségeket.

Remélem, hogy ezen a megbeszélésen kijelöljük az utat az Európai Bizottság és az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselők számára a kontinens védelmének jövőjét illetően

– jelentette ki a tanács elnöke. Costa a tagállami vezetőknek írt meghívólevelében közölte, hogy a hétfői megbeszélés hozzá fog járulni az arra irányuló lépések előkészítéséhez, hogy Európa ellenálló képesebb és megbízhatóbb biztonsági és védelmi szereplővé váljon, és ezáltal erősebb transzatlanti partner legyen a NATO keretében is.

Olaf Scholz német kancellár érkezésekor a védelem kérdésével kapcsolatban azt mondta, hogy elengedhetetlen a védelmi beszerzések összehangolása a közös uniós kapacitás megerősítése érdekében. Biztosítani szükséges a hosszan tartó és magas kapacitású védelmi ipari gyártást a felkészültség szavatolása érdekében.

Létfontosságú az európai határvédelem

A kancellár emellett kiemelte: a tagállamoknak a közös migrációs politika végrehajtására kell összpontosítaniuk, ugyanis Európának van megoldása a helyzetre. Ezek között a német kancellár a külső határok védelmének megerősítését, a menekültek szisztematikus regisztrációját, a migránsok tagállamok közötti elosztását jelentő szolidaritási mechanizmus, valamint az uniós maradásra jogosulatlanok visszaküldését szolgáló mechanizmus alkalmazását sorolta. A migrációs paktum elfogadásával Európa jelentős lépést tett a migrációs helyzet megoldására – jelentette ki.

Scholz kijelentette: Európa erős, az európai gazdaság sikeres, Európa a legnagyobb gazdasági térséggel rendelkezik. Európának ugyanúgy, ahogy az Egyesült Államok számára fontos a megoldás megtalálása a kereskedelmet érintő kérdésékben. Az Európai Unió elég erős ahhoz, hogy reagáljon az Egyesült Államok által bevezetni tervezett vámokra, de a cél a kereskedelmi partnerek közötti együttműködés – hangoztatta a német kancellár.

Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője érkezésekor arra hívta fel a figyelmet, hogy a kereskedelmi háborúknak nincsenek győztesei.

Ha az Egyesült Államok kereskedelmi háborúba kezd, annak haszonélvezője Kína lesz

– mondta. Európának szüksége van Amerikára, ahogy Amerikának Európára – közölte.

Gitanas Nauseda litván elnök hangsúlyozta: országa GDP-je 4 százalékát már a védelmi befektetésekre fordítja, ezt az arányt most 5-6 százalékra kívánják emelni. Kiemelte, hogy az EU-nak és az Egyesült Államoknak konstruktívan kell együttműködnie védelmi és energiabiztonsági kérdésekben. Mint mondta, az Egyesült Államok nélkül nem lehetséges hatékonyan elrettenteni az orosz agressziót Európában, ezért a NATO-szövetségeseknek elengedhetetlen az együttműködés.

„Előremutató gazdasági kapcsolatokra van szükség. Több amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlásával diverzifikálhatjuk energiaforrásainkat és csökkenthetjük az orosz függőséget. Emellett amerikai katonai felszerelések beszerzése is hozzájárulna egy konstruktív gazdasági együttműködéshez” – fogalmazott a litván elnök.

A hétfőn reggel hivatalba lépő belga miniszterelnök, Bart De Wever kijelentette:

hiba lenne azt gondolni, hogy Európa egyedül képes megvédeni magát, ezért továbbra is fenn kell tartania erős szövetségét az Egyesült Államokkal.

Petteri Orpo finn kormányfő szerint döntő fontosságú, hogy a hétfői rendkívüli EU-csúcson valódi megbeszélések kezdődjenek arról, hogyan lehet megerősíteni a közös védelmet.

„Oroszország állandó fenyegetést jelent az európai országok, az Európai Unió egésze számára. Kormányom nyitott a különböző megoldásokra, a védelem közös finanszírozása érdekében” – jelentette ki Orpo.

Mette Fredriksen dán kormányfő azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump amerikai elnök ellenőrzést szerezne Grönland felett, kijelentette: Grönland a Dán Királyság része, és nem eladó. Elismerve az Északi-sarkvidék növekvő biztonsági stratégiai jelentőségét közölte: kész növelni a dán katonai jelenlétet a szigeten.

Fredriksen hangsúlyozta: az európai védelem egyik legnagyobb kihívása, hogy túl lassan halad a fegyvergyártás. Véleménye szerint az európai országoknak növelniük kell a védelmi kiadásokat, mert a GDP 2 százalékának megfelelő ráfordítás már nem elegendő. Kiemelte továbbá, amennyiben az Egyesült Államok vámokat vet ki Európára, egységes és határozott válaszra lesz szükség.

A dán kormányfő továbbá kijelentette:

Ukrajnának meg kell nyernie a háborút Oroszországgal szemben.

„Ha most befejezzük ezt a háborút valamiféle befagyasztott konfliktussal, tűzszünettel, az lehetőséget ad Oroszországnak arra, hogy megerősödjön, több pénzt és embert mozgósítson, és talán megtámadjon egy másik országot Európában” – tette hozzá Fredriksen.

Uniós védelmi csúcs: a NATO nélkül nem fog menni

Védelmi csúcstalálkozó kezdődik hétfőn Brüsszelben. A tagállamok költségvetései nehezen teljesítik a katonai kiadásoknak a GDP 2 százalékára szóló vállalásaikat is, ha Washington ennek emelését tervezi, még súlyosabb diplomáciai konfliktus vár az öreg kontinensre. Az önálló európai védelmi erő létrehozása ennek tükrében illúzió – a NATO, az Egyesült Államok nélkül nem megy.

EU-csúcs: megüzenték az USA-nak, ki fog jól járni a kereskedelmi háborúval