Orosz tartályhajókat foglalnának le európai országok

Az európai országok az orosz olajat a Balti-tengeren át szállító tartályhajók lefoglalásáról folytatnak tárgyalásokat, amit környezetvédelemre vagy kalózkodásra hivatkozva tennének meg – írja a Politico.

Mint ismert, Oroszország az úgynevezett árnyékflotta – ismeretlen tulajdonosi hátterű és biztosítású hajók – segítségével szállítja az olajat és kerüli ki a nyugati szankciókat. A flotta a világ összes olajszállító tartályhajójának több mint 15 százalékát teszi ki és az orosz nyersolaj nagy részét szállítja más országokba.

Az új terveket azonban nem lesz könnyű átültetni a gyakorlatba, ha erre egyáltalán sor kerül. A lapnak nyilatkozó szakértők kiemelik: a kalózkodásra vonatkozó törvények a más hajókat megtámadó járművekre vonatkoznak, míg a helyi környezet károsodását bizonyítani kell, például ha nem történik tényleges olajszennyezés akkor nehéz megindokolni a lefoglalást.

Ehhez jön még hozzá, hogy a járművet birtokló cégek bíróságon támadhatják meg az intézkedést, miközben az olajat vásárló országok – például Kína és India – sem örülnének a lépésnek. Oroszország válasza sem maradna el és előfordulhat, hogy Moszkva hadihajókat küld a tankerek védelmére, ami megnehezítené a lefoglalásokat.

A hajók feltartóztatása irányuló nagyszabású műveletek sokba kerülnek, ráadásul gondoskodni kell a lefoglalt tankereken lévő legénység ellátásáról. Szintén fontos szempont, hogy az árnyékflotta minden járművét képtelenség ellenőrizni, bár egyes unió tisztviselők szerint ha csak lelassítják a hajók egy részét, az is fájna Oroszországnak. 

És az is előfordulhat, hogy idén véget ér a háború, így okafogyottá válik az egész terv. Nem beszélve arról, hogy egy ország felségvizein belül – a szárazföldtől számított 12 tengeri mérföld – az államoknak ugyan több joguk van, de a nyílt tengeren különösen nehéz lenne kivitelezni és megindokolni hajók lefoglalását.

A NATO már figyeli a Balti-tengert 

A Balti-tengeren egyre gyakrabban fordulnak elő kábelsérülések, Svédország, Norvégia és Finnország is hasonló esetekről számolt be az elmúlt hónapokban, legutóbb azonban éppen egy orosz víz alatti távközlési kábelt ért kár. A NATO nemrégiben fokozta megfigyelési műveleteit, miután a Finnország és Észtország közötti tenger alatti kábelek szabotázsának gyanúja felmerült.

Finnország vizsgálja a decemberi incidenst, amikor az Eagle S nevű hajó – amelyet az árnyékflotta tagjaként azonosítottak – december 25-én horgonyáva állítólag négy adatkábelt és egy áramvezeték-kapcsolatot szakított ki a tengerfenékről.

Érdemes megemlíteni, hogy naponta több ezer hajó halad át a Balti-tengeren, így a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számít. A nyugati országok az elmúlt években többször azt állították, hogy az árnyékflotta biztonsági és környezeti  veszélyt jelent a hajók kora és a nem megfelelő biztosítás miatt.

Finnország vizsgálja a legutóbbi, decemberi incidenst, amikor az Eagle S nevű hajó – amelyet az árnyékflotta tagjaként azonosítottak – december 25-én horgonyáva állítólag négy adatkábelt és egy áramvezeték-kapcsolatot szakított ki a tengerfenékről.