Ukrán háború: se Zelenszkij, se az EU nem érti Trumpot, és ez a vég kezdete

Zelenszkij diktátor, és ha Trump lett volna hatalmon, ez a háború sohasem tört volna ki – mondta az amerikai elnök egy beruházási vállalkozás (FIII) rendezvényén. Trump szavai mindent felborítottak. Sem Zelenszkij, sem Európa nem tud mit kezdeni az amerikai elnök teljesen váratlan fordulásával. Mike Waltz Trump nemzetbiztonsági tanácsadója arra beszéli rá az ukrán vezetőt, hogy ne kekeckedjen az amerikai elnökkel, és gondolja át még egyszer az 500 milliárdos, ritkaföldfém plusz egyéb ukrán értékek átadását ellentételezésként, amit Zelenszkij elutasított.

Trump azzal is megvádolta Ukrajna elnökét, hogy rábeszélte az (akkori) amerikai vezetést: támogassa az Oroszország elleni háborúban. 

Ha Donald Trump lett volna az elnök, erre a háborúra nem került volna sor – mondta a Fehér Ház ura. 

Trump felgyorsította az EU erjedését

Minden összetört a nyugati porcelánboltban. A tulajdonosok kétségbeesve taposnak a ropogó szilánkokon. Ukrajna, Európa vezetőin úrrá lett a teljes pánik, tanácstalanság, nem tudják, mit lépjenek. Trump elnök radikális fordulata felgyorsította az EU-n belüli erjedési folyamatokat is. Az EU-n belüli események, az integrációs blokk minimum kettészakadása, az Ursula von der Leyen, Manfred Weber, a „német maffia” ellen támadó európai radikális jobboldal és a liberális-szocialista csoport összecsapása új értelmezést nyer, azaz élesedik a ballib és a radikális jobboldal ellentéte. A jobboldal agresszív türelmetlenséggel, nyomulással, a más vélemények el nem fogadásával vádolja a szemben állókat. 

– írja az Euractiv induló anyaga. A lap meg nem határozott forrásokra hivatkozva jelenti, hogy az EU vezetői még abban is megosztottak, hogy küldjenek-e saját megbízottakat az amerikai–orosz tárgyalásokra, amelynek folyományaként újabb, eddig Ukrajnát támogató államok ingottak meg. 

Békemissziós kérdőjelek

Így például Csehország védelmi minisztere, Jana Cernochová szerint „erős kétségei” vannak a vezetésnek, hogy küldjenek-e cseh csapatokat a jövendőbeli, tervezett ukrajnai békemisszióba. Persze kérdés az is, hogy 

Vigyenek-e fegyvereket, ha igen, milyeneket? A békefenntartók általában csak védekezésre alkalmas, könnyű kézifegyvereket, személyi épségüket megóvó páncélozott szállító járműveket használnak. De Ukrajna más (lenne)? Hiszen a szemben álló fél, Oroszország a legkorszerűbb fegyverzettel van ellátva. És a házigazda ukránok is állig fel vannak fegyverkezve, beleértve jó néhányat a legmodernebbekből. 

A lengyeleket felháborította az EU döntése, hogy az országnak vállalnia kell az előző kormányzat idején elkövetett csalások (túlárazás, a versenyeztetés hiánya, egyes „pártközeli” vállalkozások jogtalan előnyszerzése) anyagi következményeit. A hírek szerint 90 millió euró uniós támogatást kell visszafizetniük Brüsszelnek az áramfejlesztő generátorok Ukrajnának való szállítása körüli csalások miatt, amelyekre az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) derített fényt. 

Persze a legnagyobb slamasztikában az ukránok ülnek. Trump ötszázmilliárd dollár értékű kauciót, ritkaföldfém-lelőhelyekhez, Ukrajna megmaradó kikötőihez, gyáraihoz való tulajdonjogi hozzáférést követel. Ahogy a Fox News sztárműsorvezetőjével, Bret Baierrel beszélgetve mondta:

Csak óvatosan az orosz vagyonnal!

Timothy (Garton) Ash a Kaliforniában élő nagy-britanniai elemző emlékeztet a 330 milliárd dollárra hízott és lefoglalt orosz állami vagyonra, amelyből számítása szerint 

• ha csak a Londonban parkoltatott 25 milliárd dolláros orosz vagyonrészt nézzük – kijönne az Ukrajnába indított brit katonai békefenntartó kontingens költsége. 

Ash arra biztatja az EU-t, tegyen ajánlatot arra, hogy 

• egy nagyszabású, 500 milliárd dolláros közös fegyverkezési programból akár évi százmilliárdot is kaphatnának megrendelések formájában az amerikai (hadiipari) vállalatok. Egy ilyen ajánlatnak még Trump sem tudna ellenállni – írja. Ám egyelőre sem London, sem az orosz pénzek zömét Belgiumban parkoltató Brüsszel nem mondott semmit a javaslatra.