Valóban az elnökválasztás hozhatná el a háború végét Ukrajnában?

Ukrajnában egyre többen beszélnek az esetleges választások megtartásáról. Az első jelzések az Egyesült Államokból érkeztek, amikor több vezető politikus utalt arra, hogy a választások demonstrálhatnák az ukrán demokrácia erejét. Később Volodimir Zelenszkij ukrán elnök világossá tette, hogy aktív harci cselekmények közepette nem lehet választásokat tartani, ez a háború befejeződését követően válhat lehetővé. 

Amikor a választásról esik szó, nemcsak az elnökválasztás merül fel, hanem a parlamenti és helyhatósági választás is. Zelenszkij 2019 tavasza óta tölti be elnöki tisztségét, míg a legfelső tanácsot ugyanebben az évben előrehozott választáson választották meg, mindkettő mandátuma öt évre szól(t). Ukrajna alkotmánya szerint hadiállapot idején nem lehet választást tartani, és mivel ezt a parlament 2025. május 9-ig meghosszabbította, jelenleg nincs jogi lehetőség a voksolásra.

Ennek ellenére a téma újra és újra napirendre kerül mind Ukrajnában, mind a nemzetközi politikában. 

Hasonló véleményeket már korábban is megfogalmaztak amerikai politikusok: Lindsey Graham szenátor – Donald Trump közeli barátja – 2023-ban Kijevben sürgette a választást, az újraválasztott amerikai elnök pedig nemrégiben is bírálta az ukrán vezetést, amiért az elnökválasztás továbbra sem került napirendre.

Valóban napirenden van az ukrán választás?

Az ukrán kormány részéről Ihor Zsovkva, az elnöki hivatal helyettes vezetője tagadta, hogy hivatalos tárgyalások zajlottak volna a kérdésben az amerikai kormánnyal. 

– mondta február 17-én Brüsszelben. Ezzel szemben Petro Porosenko azt állítja, hogy a kormány titokban már készül az október 26-i választásra, és egyes forrásai szerint a választási névjegyzék frissítése, a szavazólapok nyomtatása és a külföldi szavazás előkészítése is megkezdődött. A Nép Szolgája párt parlamenti frakcióvezetője, David Arahamija visszautasította ezeket az állításokat, hangsúlyozva, hogy hadiállapot idején a választás alkotmányellenes.

Zelenszkij álláspontja és a közvélemény reakciója

A február közepén tartott Müncheni Biztonsági Konferencián Zelenszkij is megerősítette, hogy a háború közepette nincs helye választásnak. 

– jelentette ki. Véleménye szerint az ország stabilitása és egysége a legfontosabb, és jelen helyzetben a választás lebonyolítása lehetetlen. 

A közvélemény-kutatások szerint az ukránok többsége valóban nem támogatja választás megtartását háború idején. A Rejting csoport felmérése szerint 

• a lakosság 60 százaléka ellenzi az elnökválasztást, 
• míg csupán 36 százalék támogatná. 

Ha most tartanák a voksolást, a megkérdezettek véleménye szerint 

• Valerij Zaluzsnij korábbi vezérkari főnök lenne a legesélyesebb jelölt (27 százalék), 
• míg Zelenszkij támogatottsága e felmérésben mindössze 16 százalék. 

Ugyanakkor a társadalmi bizalom szintjét vizsgáló kutatások szerint is jelentős elmozdulás tapasztalható: a New Image Marketing Group 2025 eleji felmérése szerint

• a társadalom bizalmát szintén Valerij Zaluzsnij élvezi leginkább (72 százalék), 
• őt követi Kirilo Budanov (62 százalék) 
• és a világbajnok ökölvívó, Olekszandr Uszik (60 százalék). 

Zelenszkij esetében csökkenő tendencia figyelhető meg, támogatottsága 2024 áprilisában még 54 százalék volt, amely 2025 januárjára 49 százalékra esett vissza.

Nemzetközi párhuzamok és politikai megfontolások

A világ történelmében voltak példák arra, hogy háborús helyzetben is választottak: az Egyesült Államokban Franklin D. Roosevelt a második világháború alatt elnökválasztáson nyert, míg az Egyesült Királyság csak a háború lezárása után, 1945-ben tartotta meg a következő parlamenti választást. 

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere szerint egy háború alatti választás politikai „méregként” hatna Ukrajnára, mert belső megosztottsághoz vezethetne. Szerinte először a háborút kell lezárni, majd fokozatosan előkészíteni a demokratikus folyamatokat.

Trump álláspontja változatlan

Donald Trump viszont továbbra is sürgeti a választás megtartását, és élesen bírálja Zelenszkijt a háború kezelése miatt. Egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Ukrajnában „hosszú ideje nem voltak választások”, és szerinte a háborút könnyen meg lehetett volna előzni.

Az amerikai elnök legutóbbi nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hogy nemcsak az ukrán belpolitikai helyzetet kritizálja, hanem magát Zelenszkijt is félreállítaná a háború lezárását célzó tárgyalásokból. A Fox News Radiónak adott interjújában Trump kifejtette, hogy véleménye szerint Zelenszkij nem tudta lezárni a háborút az elmúlt három évben, ezért nem is lenne szükséges, hogy részt vegyen az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokon. 

– mondta Trump, hozzátéve, hogy szerinte az ukrán elnök eddigi tárgyalási stratégiája kudarcot vallott.

A volt elnök azt is megjegyezte, hogy „nem volt prioritás” meghívni Zelenszkijt a Szaúd-Arábiában tartott amerikai–orosz tárgyalásra, mivel szerinte Ukrajna elhibázott lépései miatt húzódik el a konfliktus. 

Összességében tehát a kérdés továbbra is nyitott: lehetséges-e egy háborús országban választást tartani, vagy a stabilitás megőrzése érdekében későbbre kell halasztani a döntést? Egyelőre úgy tűnik, hogy Ukrajnában és nemzetközi szinten eltérők az álláspontok – ám a végső döntés a harctéren és a politikai realitások függvényében születik.