BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Európai fegyverkezési verseny: Magyarország éllovas

Az amerikai támogatás kiesésétől megrettent Európa irdatlan összegeket öl a védelmi iparban. A fegyverkezési versenyben Magyarország jóval előrébb áll, mint az európai országok.

Európa fegyverkezik, két okból is. Egyfelől Donald Trump új amerikai elnök a NATO/EU csapat további támogatása feltételéül a katonai kiadások – benne az amerikai hadiiparnak kedvező fegyvervásárlások – növelését szabta. Másfelől az USA az Ukrajna támogatásától való  részleges visszavonulása Európát arra késztette, hogy megkísérelje átvenni Amerika szerepét Kijev fő segítőjeként – beindult az összeurópai fegyverkezési verseny.

fegyverkezési verseny leopard 2A7
Német Leopard 2A7 harckocsi – az európai fegyverkezési verseny egyik éllovasa Magyarország / Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Régiónkban, Kelet-Közép-Európában a folyamat kötődhet az átfegyverkezéshez, a keleti, szovjet-orosz fegyverrendszerekről a nyugatiakra való átálláshoz, továbbá az ukrajnai háborúhoz is. Ez utóbbinál a korábbi, szovjet-orosz fegyverek Kijevnek való átadásának fontossága a negyedik éve tartó háború során nőtt. A segélyként kapott nyugati fegyverrendszerekkel az ukránoknak legalább két bajuk volt: 

  • nem szokták meg a kezelésüket, 
  • nehézséget okozott a karbantartásuk, javításuk. 

A keleti (szovjet-orosz) rendszerekkel ilyen problémáik nem voltak, hiszen azokat évtizedek óta ismerik. 

Fegyverkezési verseny: Magyarország a régió legstabilabb állama

A fegyverkezésben nem előnyös a messziről dolgozó, sok alvállalkozó, beszállító. 

Magyarország e tekintetben a régió legstabilabb állama, a hazai fegyverkezés legfontosabb három partnere európai:  

  • Németország, a Rheinmetall (a legnagyobb német hadiipari cég), amellyel vásárlási, közös gyártás-fejlesztési megállapodások kötnek össze.  A Rheinmetall szorosan együttműködik az egykori tankgyárral, a Krauss Maffei Wegmannal, amely ma KNDS néven ismert. Rheinmetall gyártmányú a Leopard 2 harckocsik lövege. Magyarország többtucatnyit vásárolt a Leopard 2A7HU mintájú, a világ talán legjobbjaként ismert közepes harckocsikból (MBT) – amelyek már az új, pontosabb, hosszú csövű (L55) Rheinmetall lövegekkel vannak felszerelve. A magyarokkal való Rheinmetall kooperáció gerince a KF41-es Lynx gyalogsági harcjármű (Infantry Fighting Vehicle – hivatalos NATO megnevezés) közös gyártása Magyarországon. A fegyverrendszert a német Schützenpanzer meghatározás alapján „lövészpáncélosként” is emlegetik. 
  • Svédország, a JAS 39-es vadászbombázó századunk 14 gépét szállította és karbantartási megállapodás is összeköt bennünket. A gépekre Mauser 27 mm-es gépágyúkat szereltek. A Mauser vállalat már a Rheinmetall része. 
  • Csehország, amellyel kézifegyver licencgyártási (CZ Bren 2 gépkarabélyok, amelyeket az Arzenál vállalat kiskunfélegyházi gyára készíti. 2019-től használatba is kerülnek) megállapodásunk van). Ugyanitt gyártják licencszerződés alapján a CZ P-09 mintájú, 9 mm-es pisztolyokat, amelyeket a Magyar Honvédség és egyes rendvédelmi szervek rendszeresítettek. 
  • Német források szerint a budapesti kormány – feltehetően kipróbálási céllal – rendelt a Rheinmetalltól egy példányt a 30 mm-es gyorstüzelő Oerlikon-gépágyúból, az új Skyrangerből (percenként 1200 lövés, a Kalasnyikovok tűzgyorsaságának kétszerese). Ezt Daniel Peters, a Bild tudósítója 2025. március 9-én jelentette a Keleti tenger partjáról, a todendorfi támasztpontról, ahol megnézhette a fegyverrendszert. 
  • A csaknem negyventonnás gépszörnyeteg (az új Skyranger) másodmagával képes egy 50x30 kilométeres terület (Nagy-Budapestnél mintegy háromszor nagyobb) megvédésére az orosz drónoktól, írta a jól értesült német napilap. Nem világos, hogy az új Skyranger miben különbözik a „régebbi”, Magyarországnak is ígért, a KF41-es Lynx páncélozott harcjármű alvázára építendő Skyranger 30-astól, amelyről 2023 decemberében a magyar kormány és a Rheinmetall közös nyilatkozatban számolt be.

Lengyelország: amerikai és dél-koreai beszerzések

  • Lengyelország, noha a térség legnagyobb hadiiparával rendelkezik, hadereje felszerelése meglehetősen tarkabarka. Valamikor az USA-t tekintették fő fegyverbeszerzési forrásuknak, aztán valami történhetett, mert a harckocsijaikat (a T-72-es modelleket és azok lengyel derivatíváit, például a PT-91 Twardykat) nagy részben elajándékozták az ukránoknak. 
  • Ők maguk pedig dél-koreai, amerikai fegyvereket vásároltak. Szárazföldi nehézfegyverzetükben – mint importpartner – Dél-Korea dominál. K9-es nehéz, 155 mm-es tarack-ágyúi, K2-es közepes harctéri (MBT) harckocsijai, FA-50-es könnyű kiképző-harcigépeket szállítanak. Jövő évtől a K9-es tarackágyúkat Lengyelországban gyártják. 
  • A lengyel légierő nem kevésbé sokszínű. Az USA-ból a régebbi F-16-osok mellett két századnyi ötödik generációs F-35A gépet rendeltek. 
  • A dél-koreai T-50-esekből (FA-50-esekből) három századnyit, csaknem 50 darabot rendeltek Emellett szolgálatban tartanak MiG-29-eseket, sőt a már múzeumi daraboknak számító szovjet Su-22-eseket is. Ezzel a lengyel légierő Európában az utolsó, amelynek Su-22-esei állnak hadrendben. Légvédelmük gyenge, foghíjas.Csak a megrendelt, részben már szállított 8 MIM-104F Patriotok számítanak korszerűnek. 

Ukrán vakrepülés

Oroszország csapatai máris profitálnak az amerikai katonai támogatás megvonásából. Amely, mint kiderült, nemcsak a fegyverzetszállításokra, hanem a kulcsfontosságú hírszerzési adatmegosztásokra is vonatkozik. Magyarán: a kijevi védelmi minisztérium tervezési igazgatóságának hadmérnökei nem kapják meg a Maxar (amerikai, friss műhold fotókkal kereskedő magánvállalkozás) fotóit, vélhetően a célpont javaslatokkal és ezekhez a megfelelő földrajzi koordinátákat. Ezek nélkül például a francia–angol Storm Shadow, SCALP önállóan a célba manőverező robot-repülőgépek csak haszontalan vasdarabok. Ukrajna valószínűleg még amerikai segítséggel sem élheti túl az oroszországi támadásokat – utalt rá nemrég Trump amerikai elnök.   

Néhány adat Európa katonai-hadiipari felkészültségéről: 

  • az elmúlt négy évben (2021-2024) az EU-tagok védelmi kiadásai 30 százalékkal nőttek, 2021-ben 214, 2022-ben 240, 2023-ban 279, tavaly 326 milliárd eurót költöttek erre. 
  • Különösen nagy tempóban nőttek a védelmi ipari beruházások, a 2021-es 52-ről 2024-re évi 102 milliárd euróra. 
  • Tavaly 88,2 százalékos évi növekedést regisztráltak az előző évhez képest az új védelmi ipari termékek beszerzésénél.

Viszont az EU lemaradt a védelmi ipari kutatás-fejlesztésben. 

  • Tavaly (13 milliárd euró) az előző évhez mérten kevesebb mint 20 százalékos, 2 milliárd eurós emelkedést rögzítettek. Ez a hasonló gazdasági méretű USA-énak (2023-ban 89,2 milliárd dollár, 11 milliárd euró az EU-ban) a hetede-nyolcada.

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.