Mint ismert, Ulf Kristersson svéd miniszterelnök budapesti látogatása alatt Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a korábbi 14 mellé újabb 4 darab JAS-39 Gripen vadászgép érkezik Magyarországra, amivel a hazai légierő 18 vadászgépre bővül.

20210602 KecskemétMH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison nyílt nap, spotter napKépen: A Magyar Légierő - HuAF (HUNAF) - 35-ös oldalszámú, JAS–39C Batch3 (Export Baseline Standard) Gripen típusú, együléses repülőgépe. Az EBS HU szériának megfelelő felszerelésekkel, műszerekkel, szenzorokkal ellátvaFotó: Bús Csaba BCSPetőfi Népe
Fotó: Bús Csaba / Petőfi Népe

A bejelentés kapcsán a Magyar Nemzet vette sorra a svéd vadászgépek magyarországi történetét. A lap felidézi, hogy a Gripenek története még a Horn-kormány idejébe nyúlik vissza, amikor hazánk szándéknyilatkozatot írt alá a SAAB-tulajdonos Wallenberg-csoporttal, ám akkor még nem született szerződés, arra csak az 1999-es NATO-csatlakozás után, 2002-ben került sor, az első Orbán-kormány döntésének eredményeként.

Azonban a következő, MSZP-SZDSZ-kormány módosított a szerződésen, hogy a vadászgépeket a levegőben is lehessen tölteni, így a Magyarországra szánt gépek gyártása csak 2003-ban kezdődött el. 

Az első gép 2004 végére készült el, a berepülés 2005 januárjában kezdődött meg.

A kecskeméti légibázisra pedig 2006 március 21-én érkezett meg az első magyar Gripen. A gépek közel kétévtizedes üzemeltetése alatt mindössze két súlyosabb baleset történt, egy 2015. május 19-én Csehországban és egy másik  2015. június 10-én Kecskeméten. A két gépből az egyiket sikerült ugyan megjavítani, de a másikat újra kellett gyártani.

A Magyar Honvédség birtokában lévő gépek kommunikációs és harci képességeit azonban azóta is fejlesztik a lízingszerződés értelmében a svédek, és a gépek száma is hamarosan bővülni fog néggyel.