Igaza lett Hszi Csin-pingnek: töredezik a nyugati világ

Donald Trump drámai átrendeződést indított el a globális geopolitikában, amely az Egyesült Államokat inkább Kína és Oroszország oldalára állította, semmint Washington európai szövetségesei mellé – ezzel kedvező lehetőségeket teremtve Hszi Csin-ping számára – írja a Financial Times.

Washington átrendezett prioritásainak legékesebb bizonyítéka, hogy Oroszország és Kína támogatta az Egyesült Államok által benyújtott ENSZ biztonsági tanácsi határozatot, amely „gyors lezárást” sürgetett az ukrajnai háború kapcsán, de nem tette felelőssé Moszkvát a konfliktusért. Franciaország és az Egyesült Királyság, amelyek a szavazás elhalasztását próbálták elérni, tartózkodtak.

Az amerikai elnök nyíltan tranzakcionális politikája arra utal, hogy nyitottabb lehet a Kínával folytatott tárgyalásokra a kereskedelem, az exportellenőrzések és akár Tajvan helyzetének kérdésében is. Ugyanakkor Pekingnek nagyon óvatosan kell manővereznie, hiszen könnyen lehet, hogy Trump célja az, hogy éket verjen Kína és Oroszország közé. 

– mondta Vang Dong, a Pekingi Egyetem Globális Együttműködési és Megértési Intézetének ügyvezető igazgatója.

A nyugati vezetésű liberális rend széttöredezése igazolja Hszi világképét. Évek óta beszél „száz éve nem látott nagy változásokról”, ami a Kínai Kommunista Párt szóhasználatában az Egyesült Államok hanyatlását és Kína felemelkedését jelenti egy multipolárissá váló világban.

Csapda vagy békejobb?

A kínai állami médiában idézett szakértők szerint az Egyesült Államok kísérlete az ukrajnai háború lezárására a Nyugat gyengeségét mutatja, és Vlagyimir Putyin orosz elnök erőpolitikáját igazolja. Ez pedig kétségeket ébreszt az Egyesült Államok partnerei iránti elkötelezettségével kapcsolatban, ami Hszinek is nagyobb mozgásteret adhat abban, hogy Tajvan elfogadja Peking fennhatósági igényét.

Néhány kínai elemző azonban attól tart, hogy az Egyesült Államok közeledése Oroszországhoz valójában csapda, amely megkönnyítené Washington számára, hogy Kína feltartóztatására összpontosítson. 

– mondta Ja Ian Chong, a Szingapúri Nemzeti Egyetem politikatudományi docense, utalva arra, hogy Richard Nixon egykori amerikai elnök az 1970-es években rendezte kapcsolatait Kínával, hogy nyomást gyakoroljon közös riválisukra, a Szovjetunióra. A mostani elképzelés szerint Washington ezzel Peking elszigetelését érné el.

Oroszország számára az Egyesült Államokkal való enyhülés csökkenthetné gazdasági függőségét Kínától, miután a szankciók elvágták számos globális piactól és az Európai Uniótól, amely korábban a legnagyobb kereskedelmi partnere volt. Az Oroszország és Kína közötti kereskedelem tavaly elérte a 245 milliárd dollárt – ami rekord –, de még mindig elmarad attól a 270 milliárd dolláros kereskedelmi forgalomtól, amelyet Moszkva 2021-ben, az Ukrajna elleni teljes körű invázió előtti utolsó évben az EU-val bonyolított le. 

– mondta Vaszilij Asztrov, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének munkatársa. „Oroszország számára minden olyan gazdasági diverzifikáció, amely csökkenti a Kínától való függőséget, mindenképpen előnyös lenne.”

Trump aligha tudja megtörni Hszi Csin-ping és Putyin barátságát

Thomas Graham, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának Oroszországért felelős volt vezetője azonban úgy vélekedett, hogy Washington aligha tudja megtörni Moszkva hosszú távú stratégiáját, amely Pekinggel való partnerségének elmélyítésére irányul. 

egyszerűen illúzió.

A Pekingi Egyetem szakértője rámutatott, hogy bármilyen Trump által kötött megállapodást a következő amerikai adminisztráció könnyen visszavonhat. Néhány kínai akadémikus úgy véli, hogy ha Trump és Hszi között kialakul egy személyes jó  kapcsolat, az elősegíthetne egy átfogó alkut a vámokról, a kereskedelemről és a TikTok amerikai működéséről. 

– mondta Sen Ting-li, a Sanghaji Egyetem nemzetközi kapcsolatokat kutató professzora.

• Nyugati elemzők szerint az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos hirtelen irányváltása, valamint Trump korábbi kijelentései is kérdéseket vetnek fel az USA Tajvan iránti támogatásának fenntartásával kapcsolatban. 
• E logika szerint ha az amerikai elnök közvetlenül tárgyal Moszkvával az ukrán háborúról, akkor nyílna arra is lehetőség, hogy közvetlenül tárgyaljon Pekinggel Tajvanról. 
• Ennek azonban ellentmond, hogy Hszi eddigi kommunikációja szerint nem vita tárgya, hogy Tajvan Kínához tartozik. 

Az „új Nixon”

Kína az Európa és Trump között keletkezett feszültségeket arra is felhasználhatja, hogy javítsa kapcsolatait az európai országokkal. 

– mondta Szergej Radcsenko, a Johns Hopkins Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének professzora. „Ha van valaki, aki [Nixont] fordítva játssza el, az Hszi Csin-ping lehet” – tette hozzá.