Körvonalazódik Trump mesterterve Kínával szemben, minden idők legátfogóbb megállapodása születhet meg

A Biden-kormányzat idején Donald Trump gyakran üldögélt a tükrös, aranyozott szalonjában Mar-a-Lagóban – ott, ahol egykor Kína vezetőjét, Hszi Csin-pinget is vendégül látta –, és látogatói előtt kesergett a 2020-ban Kínával aláírt kereskedelmi megállapodása kimenetelén – írja a New York Times.

Trump élesen bírálta a Fehér Házban dolgozó „ostoba embereket” amiatt, hogy nem tartották be „az én kereskedelmi megállapodásomat”, és töprengett azon, hogy ha második ciklusra is megválasztják, hogyan köthetne egy évszázados jelentőségű üzletet Hszivel. Most, visszatérve az Ovális Irodába, Trump ismét egy új kereskedelmi megállapodás lehetőségét mérlegeli Kínával.

Trump átfogó megállapodásra törekszik, de előbb jön a vámfegyver

Több mint fél tucat jelenlegi és volt tanácsadó, valamint Trump gondolkodását ismerő forrás szerint bár jelentős akadályok állnak egy esetleges megállapodás előtt, az elnök egy szélesebb körű egyezményt szeretne kötni Hszivel – olyat, amely túlmutat a puszta kereskedelmi kapcsolat átdolgozásán.

Trump azt szeretné elérni, hogy jelentős kínai befektetések érkezzenek az Egyesült Államokba és emelkedjen a Kínába irányuló amerikai export – annak ellenére, hogy Kína a 2020-as megállapodás alapján nem teljesítette az ígért 200 milliárd dolláros többletvásárlást. Emellett 

Az elnök már most is a korábban bevált stratégiáját követi: vámokkal és fenyegetésekkel próbál előnyös alkupozíciót kialakítani. Február 1-jén 10 százalékos vámot vetett ki az összes kínai importra – ezt „nyitólövésnek” nevezte –, amire Kína gyorsan megtorló intézkedésekkel válaszolt. Az ázsiai óriás az Egyesült Államok egyik legnagyobb nemzetbiztonsági fenyegetése, ugyanakkor kulcsfontosságú kereskedelmi partner is, és számos globális kérdésben – például a nukleáris biztonságban, a technológiában, vagy a világjárványokra való felkészülés terén – meghatározó szereplő.

Michael Pillsbury, aki Trump első ciklusa alatt a Kínával folytatott tárgyalásokban szakértőként vett részt elmesélte, hogy az elnök néhány hónapja azt mondta neki: 

Pillsbury elmondása szerint Trump csapata olyan kérdésekről tárgyal, mint hogy ki vezesse a megbeszéléseket, mely elemeit nem tartotta be Kína a 2020-as kereskedelmi megállapodásnak, és hogyan lehetne a legjobban visszacsábítani Kínát a tárgyalóasztalhoz.

Trump mint üzletkötő

Matthew Turpin, aki Trump első elnöksége alatt a Fehér Házban dolgozott, jelenleg pedig a Hoover Intézet munkatársa, úgy véli, hogy nem meglepő Trump lépése. Az elnök mindig is üzletkötőként reklámozta magát az amerikai választóknak, így egy új, az Egyesült Államok számára kedvező megállapodás keresése Kínával teljesen logikus lépés részéről.  

Tanácsadók és elemzők szerint számos akadályt kellene leküzdeni a megállapodás érdekében, és a Trump-adminisztráció még nem döntötte el pontosan, mit is akar Kínától. 

Howard Lutnick kereskedelmi miniszter, Scott Bessent pénzügyminiszter és Elon Musk milliárdos szintén ösztönzik Trumpot arra, hogy lépjen előre egy nagy volumenű megállapodás irányába – állították a New York Times magas rangú forrásai.   

Trump és tanácsadói a kínaiakat hibáztatják a 2020-as megállapodás feltételeinek be nem tartásáért, valamint a Biden-adminisztrációt is bírálják, amiért nem kényszerítette ki annak végrehajtását. Trump első ciklusa alatt folyamatosan tárgyalásokat folytatott Kínával, végül több mint 300 milliárd dollár értékű kínai termékre vetett ki vámokat, hogy nyomást gyakoroljon Pekingre. Biden később fenntartotta ezeket az intézkedéseket.  

A 2020-as megállapodásban Kína vállalta, hogy bizonyos piacokat megnyit a külföldi vállalatok előtt, jobban védi a technológiai titkokat, valamint amerikai mezőgazdasági termékeket és energiát vásárol. Azonban a vásárlási célkitűzések teljesítésétől messze elmaradt – Peking azzal védekezett, hogy a Covid-járvány akadályozta a teljesítést.

Újra napirenden a 2020-as megállapodás

Trump első elnöki napján aláírt végrehajtási rendeletével utasította tanácsadóit, hogy vizsgálják felül Kína megfelelését a 2020-as kereskedelmi megállapodásnak, és döntsenek arról, hogy áprilisig vámokat vagy egyéb büntetéseket kell-e kivetni. Januári szenátusi meghallgatásán Scott Bessent pénzügyminiszter azt javasolta, hogy

Egyes amerikai elemzők szerint a kínai gazdaság gyengesége nagyobb kompromisszumkészséget eredményezhet Hszi Csin-ping részéről. Ugyanakkor az Egyesült Államok és Kína kapcsolata még feszültebbé vált, ami egy új megállapodás elérését is megnehezítheti.  A kínai ingatlanpiac és a belső kereslet gyengélkedése miatt Peking egyre inkább az exportra támaszkodik. Az ország elárasztja a világpiacot autókkal, napelemekkel és egyéb termékekkel – a vádak szerint gyakran dömpingáron.   

Wendy Cutler, korábbi amerikai kereskedelmi tárgyaló és az Asia Society Policy Institute alelnöke szerint minden új megállapodásnak kezelnie kell ezeket a kényes kérdéseket. 

– mondta.  

Peking szerint a világ  

A kínai tisztviselők óvatosan szemlélik Trumpot, és arra számítanak, hogy a kapcsolatok továbbra is feszültek maradnak. Tudatában vannak annak, hogy az amerikai elnök nem riad vissza a szigorú vámok és egyéb büntetések bevezetésétől, ugyanakkor úgy vélik, hogy Washingtonnak is érdeke a kereskedelmi kapcsolatok újratárgyalása.  

Egy friss tanulmányban Zhu Min, korábbi magas rangú kínai tisztviselő és az IMF volt vezérigazgató-helyettese, valamint két társszerzője azt írta, hogy Trump választási ígéretei miatt rákényszerülhet a gazdasági növekedés és az export fellendítésére. Ugyanakkor úgy vélekedtek, hogy Trump „arrogáns és önelégült személyiség”, és hatalmát „rendszertelen és durva módon” gyakorolja. 

– írták. Kínának „ki kell használni Trump kiszámíthatatlan és ingadozó személyiségét annak érdekében, hogy a legelőnyösebb megállapodást érje el.”

Kína is megpróbálja Trump érdeklődését felkelteni egy új megállapodás iránt

Bár egyes kínai elemzők szerint a megállapodás esélye csekély az egyre ellenségesebb kapcsolatok miatt, kínai tisztviselők és agytrösztök mégis dolgoznak egy javaslaton, amely felkeltheti Trump érdeklődését. Ezt az elképzelést üzletemberekkel és szakértőkkel is egyeztetik.

Egy volt diplomata szerint Kína egyik ajánlata az lehet, hogy 

• amerikai beruházásokkal félmillió munkahelyet hoz létre az olyan iparágakban, mint a napelemgyártás, az elektromos járművek és az akkumulátorok. 
• A kínai vállalatok hajlandóak kisebbségi részesedést szerezni közös vállalatokban vagy licencmegállapodásokat kötni amerikai partnereikkel. 
• A javaslat emellett jelentős kínai vásárlásokat tartalmazhat amerikai exportcikkekből, valamint 
• együttműködést Észak-Korea békéjének fenntartásában 
• és Ukrajna újjáépítésében. 
• Szóba kerülhet az is, hogy Peking garantálja a dollár globális dominanciáját – mivel Kína és Oroszország alternatív valutaprojektjei irritálták Trumpot.

Egyelőre nem világos, hogy Kína mit kérne cserébe, de sok elemző szerint Hszi Csin-ping minden bizonnyal enyhítést szeretne Trump által kivetett vámokból és az exportkorlátozásokból, amelyek megnehezítik Kína hozzáférését a fejlett technológiákhoz.

Háttérbeszélgetések és Elon Musk szerepe

A kínai tisztviselők és a kormányhoz közel álló szereplők nem hivatalos háttércsatornákat is próbálnak kiépíteni, amelyek történelmileg mindig is fontos szerepet játszottak az Egyesült Államok és Kína közötti tárgyalások során. 

Han Zheng, Kína alelnöke – akit Hszi helyett küldtek Trump beiktatására – januárban találkozott Muskkal, valamint az amerikai alelnökkel, J. D. Vance-szel is. A kiszivárgott hírek szerint a tárgyalásokat Scott Bessent vezetheti, bár róla egy közeli munkatársa azt mondta az amerikai lapnak, hogy Bessent egyelőre Kína korábbi kereskedelmi kötelezettségvállalásainak érvényesítésére összpontosít, nem pedig a jövőbeli követelésekre. A gigamegállapodást megalapozni hivatott háttértanulmányok szerint a célok a következők lennének: 

• jelentős kínai befektetések az Egyesült Államokban; 
• amerikai termények, repülőgépek és más áruk jelentős felvásárlása; 
• és esetleg valamilyen megállapodás a kínai gyártási túlkapacitás kezelésére.

A kínai gyárak amerikai beruházásainak támogatása meglehetősen ellentmondásos kérdés, főleg a Trump-kormányzaton belül, mivel több tisztviselő – köztük Marco Rubio külügyminiszter, Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó és Peter Navarro kereskedelmi főtanácsadó – biztonsági fenyegetést lát ezekben. 

például támogatta a japán Nippon Steel befektetését az U.S. Steelbe, és felvásárlót talált a TikTok megmentésére. A kampány során Trump azt is mondta, hogy szívesen látná, ha kínai vállalatok autógyárakat építenének az Egyesült Államokban – feltéve, hogy helyben alkalmaznak munkaerőt.

Más tisztségviselőkkel ellentétben úgy tűnik, Trump nem képvisel határozott ideológiai álláspontot a Kínával szemben. A Kínához fűződő viszonyt személyes szempontból nézi, mint egy olyan kérdést, amelyet közte és a kínai vezető között kell elsimítani. Hivatalba lépésének első hónapjában Trump agresszívan lépett fel Kanada, Kolumbia, Dánia és Panama vezetőivel szemben, Hszi Csi-pingnek azonban pozitív üzenetet küldött. Januárban Trump azt írta a Truth Social oldalon, hogy ő és Hszi Csin-ping együttműködnek majd a világ békésebbé és biztonságosabbá tétele érdekében.