Pesszimistává tette az amerikai cégvezetőket az eszkalálódó vámháború, a Fehér Ház tervei a globális gazdaságpolitika jelentős megváltoztatására és az állandó bizonytalanság. Többségük arra számít, hogy recesszió lesz még az idén a világ legnagyobb gazdaságában.
A CNBC szokásos negyedéves felmérésében pénzügyi igazgatókat kérdezett, és az eredmény meglehetősen lehangoló. Néhányan ugyan elismerik, hogy Donald Trump pontosan azt teszi, amit az elnökválasztási kampányban ígért, de a végrehajtás módszerében másra számítottak.
Van, aki „túl kaotikusként”, más „szélsőségesként” vagy „agresszívként” jellemezte az elnök második ciklusának eddigi részét. Mindezek alapján nem meglepő, hogy
a többségük (60 százalékuk) recesszióra számít az év második felében, további 15 százalék pedig jövőre.
A véleményük jelentősen romlott, az előző negyedéves felmérésben ugyanis csupán 7 százalékuk vélte úgy, hogy még az idén gazdasági visszaesés lesz, és akkor is inkább amiatt, hogy a Federal Reserve-nek az infláció megfékezésére tett erőfeszítései vezetnek majd ehhez.
Az elmúlt hetekben azonban egyre inkább a recesszió válik alapforgatókönyvvé, és ez először történik meg azóta, hogy a Fed 2022 márciusában agresszív kamatemelésbe kezdett az elszabadult infláció visszaszorítására.
A gazdasági visszaesés esélye egyes pénzügyi cégeknél, például a Deutsche Banknál, már eléri az 50 százalékot, új „recessziófigyelő” mutatókat hoznak létre, és a CNBC más, a pénzügyi menedzserek és közgazdászok körében végzett közelmúltbeli felmérése is a félelmek erősödését mutatja.
Az aggodalmakat elsősorban az amerikai kereskedelempolitika, a vámháború táplálja, a pénzügyi vezetők 30 százaléka ezt tartja a legfontosabb külső üzleti kockázatnak. A veszélyek között a vámháborút
mivel 12 éves mélypontra süllyedt a jövedelmi, üzleti és munkahelyi kilátásokba vetett fogyasztói bizalom.
A megkérdezettek 90 százaléka szerint „újjáéledő inflációt” fognak okozni a vámok, emiatt attól tartanak, hogy
egyre távolabbra tolódik az a pillanat, amikor a Fed eléri a 2 százalékos célt.
Bár Jerome Powell, a Fed elnöke reményé fejezte ki, hogy a vámok okozta infláció „átmeneti” lehet, ez a jóslat a koronavírus-válság alatt sem jött be neki. A pénzügyi igazgatók fele is úgy véli, hogy a 2 százalékos inflációs cél legföljebb csak 2026 vagy 2027 második felében érhető el.
Az amerikai kincstárjegyek hozamaira nehezedő nyomás várhatóan megmarad, a megkérdezettek 65 százaléka szerint a hozamsáv 2025 végén még mindig 4–5 százalék között lesz.
A gazdasági és piaci bizonytalanságot jól mutatja az arra a kérdésre adott válasz, hogy melyik tőzsdei ágazat teljesít legjobban a következő hat hónapban. A pénzügyi vezetők általában a technológiai, az egészségügyi vagy az energetikai ágazatot választják – ebben a negyedévben azonban a többségi felelete az volt, hogy „nem tudom”.
Az óvatosságot még inkább mutatja, hogy az előző negyedévhez képest csökkent azoknak a pénzügyi vezetőknek a száma, akik szerint a cégük az idén növelni tervezi a beruházásokat. Nem meredek a zuhanás, mindössze 10 százalékpontos, de a tendencia rossz irányba mutat. Összességében a pénzügyi vezetők 95 százaléka mondta, hogy a politikai bizonytalanság hatással van az üzleti döntéshozatalra.
A felmérésben
a válaszadók 75 százaléka mondta, hogy jelenleg „kissé pesszimista az amerikai gazdaság általános állapotát illetően”,
ez annak ellenére van így, hogy ugyanilyen arányban optimisták a saját iparáguk helyzetét illetően.
Az egyetlen jó hír: a pénzügyi igazgatók 90 százaléka szerint, ha lesz is recesszió, akkor az vagy mérsékelt (50 százalék), vagy enyhe (40 százalék) lesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.