Eszeveszett fegyverkezési tempóba kezdett Svédország, már majdnem annyit költenek, mint a lengyelek
Svédország bejelentette, hogy 2030-ra a GDP 3,5 százalékára növeli védelmi kiadásait, ezzel csatlakozik azokhoz az európai országokhoz, amelyek jelentős emelést terveznek Oroszország Ukrajna elleni háborújára és az Egyesült Államok elkötelezettsége körüli bizonytalanságokra hivatkozva.
A jelenlegi 2,4 százalékról történő emelést – amelyet nagyrészt hitelből finanszíroznak – szerdán jelentette be Ulf Kristersson jobbközép miniszterelnök, és azt a kormányát támogató négy párt is jóváhagyta.
Ez a svéd védelem legnagyobb fegyverkezése a hidegháború óta
– idézi a miniszterelnököt a Financial Times.
Az európai országok versenyt futnak katonai kiadásaik növeléséért, mivel egyszerre érzik Oroszország fenyegetését és Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetését, miszerint nekik is nagyobb részt kell vállalniuk saját védelmükből.
A NATO frontvonalán fekvő országok, például Észtország, Litvánia és Lengyelország, jövő évtől mind a GDP 5 százalékát kívánják védelmi kiadásokra fordítani, összhangban Trump legagresszívebb célkitűzésével. A NATO 2024-re vonatkozó tavaly júniusi becslései szerint
- Lengyelország valószínűleg második éve volt a legnagyobb fegyverkező a GDP 4,1 százalékával,
- Észtország állt a második helyen 3,4 százalékkal,
- az Egyesült Államok szintén GDP-je 3,4 százalékát fordította hadi kiadásokra.
- A NATO-tagok átlagát Európával és Kanadával együtt 2,0 százalékra becsülik.
Sok diplomata úgy véli, hogy a nyáron Hágában megrendezendő NATO-csúcstalálkozón a katonai szövetség jelenlegi 2 százalékos célját 3,5 százalék körüli értékre emelik.
Svédország hosszú ideig büszke volt arra, hogy több mint kétszáz éve nem vett részt háborúban. Egészen a közelmúltig semleges álláspontot képviselt. Azonban Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója teljes fordulatot hozott mind a közvéleményben, mind a politikai gondolkodás terén, és Svédország tavaly csatlakozott a NATO-hoz a védelmi szövetség 32. tagjaként.
Svédország: van hova eladósodni
Svédország szerepe a NATO új északi és balti védelmi terveiben leginkább az lenne, hogy logisztikai zónaként működjön, segítve a frontvonalakat. Ugyanakkor a legnagyobb svéd hadiipari vállalat, a Saab – amelyet Wallenberg család irányít – nagy tapasztalattal rendelkezik a vadászgépek, megfigyelőgépek és a tengeralattjárók elleni hadviselés területén, így a svéd állami megrendelések egyik legnagyobb haszonélvezőjévé válhat.
Kristersson szerint az ország
2035-ig körülbelül 300 milliárd svéd korona (nagyjából 30 milliárd dollár) hitelt vesz fel az újrafegyverkezés finanszírozására.
Svédország az egyik legalacsonyabb GDP-arányos adósságmutatóval rendelkezik Európában – csupán 32 százalékkal –, így bőven van mozgástere a hitelfelvételhez.
