Csöbörből vödörbe: orosz gáz után kínai szélturbinák – teljesen kiszolgáltatott Németország
Németország politikai rendszere és társadalmi kohéziója forog kockán, mivel a kínai szélerőműveken keresztül Berlin újra ki lett szolgáltatva egy külföldi hatalomnak, nem sokkal azután, hogy elszakadt az orosz gáztól – olvasható a védelmi minisztérium kedden kiadott jelentésében.
A jelentés szerint Peking szándékosan késleltetheti a projekteket, bizalmas adatokat gyűjthet, és távolról leállíthatja a turbinákat, mivel Berlin a beruházásokon keresztül gyakorlatilag korlátlan hozzáférést adott saját infrastruktúrájához, a megújuló energiaforrásokra történő gyors átállás közepette.
Ha kínai gyártóktól származó rendszereket vagy alkatrészeket használnak, azokat könnyen nyomásgyakorlásra vagy gazdasági hadviselésre lehet felhasználni, a rendszereink lassításával vagy teljes leállításával
– figyelmeztet a német Védelmi és Stratégiai Tanulmányok Intézete (GIDS), a jelentést kiadó agytröszt.
A hatalmas kitettség miatt azt tanácsolják a német kormánynak, hogy állítsa le a folyamatban lévő, kínai elemeket használó energetikai beruházásokat, és vizsgálja át az összes, már meglévő szénerőműprojektet.
A GIDS szerint ugyanis enélkül Peking „bármikor destabilizálhatja a német politikai és ipari rendszert”, ha Berlin nem működik együtt Kínával.
A következő német energiakatasztrófa
Az elemzés az európai kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázatokkal kapcsolatos növekvő aggodalmak közepette jelent meg. A Balti-tengeren 2022 óta legalább hat különálló, feltételezett víz alatti szabotázscselekmény történt.
Eközben Brüsszel keményen fellépett a kínai szélenergia-beszállítókkal szemben, miután azzal gyanúsította őket, hogy állami támogatásokat kaptak, hogy megelőzzék az európai versenytársakat az európai uniós projektekért. Tavaly az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve vizsgálatot indított a Pekinghez kötődő bulgáriai, franciaországi, görögországi, romániai és spanyolországi szélerőműprojektek ellen.
A német agytröszt szerint azonban nemcsak a vállalatok versenyelőnyéről van szó, hanem az állami befolyásról is, ez pedig még jobban kiszolgáltatja a német energiaszektort, amely
- először virágzó nukleáris erőműveit számolta fel;
- az ukrajnai háború kirobbanása után pedig az orosz gáztól megszabadulva energiaválságba taszította magát.
Berlin az elmúlt évtizedekben többször is aláásta az ország energiabiztonságát és -függetlenségét, az egyre nagyobb problémákat pedig külföldi függőséggel és kitettséggel orvosolta, ami megmagyarázhatatlan a jelenlegi geopolitikai feszültségek mellett
– kommentálta a jelentést Andrea Scassola, a Rystad tanácsadó cég szélenergia-kutatásért felelős alelnöke, aki szerint már a külföldi vállalatok felhasználása is súlyos ballépés volt egy akkora ipari nagyhatalom számára, mint Németország.
Németországnak szél kell, nem politikai vihar – esetleg orosz gáz
Az orosz gáz visszaengedését sürgető lobbi formálódását alátámasztó újabb hírek érkeztek az Európai Unióból. A német energiarendszer újabb sokk előtt áll, a hét végén szinte elhal a szélkerekeket hajtó szél. Eközben Dánia váratlanul engedélyezte az orosz Gazpromnak, hogy javítási munkálatokat végezzen a sérült Északi Áramlat 2. vezetékeken.
