Ukrán EU-csatlakozás: fenntarthatatlan lenne a jelenlegi agrártámogatási szint
Az Agrárminisztérium (AM) szerint jelentős kockázatokkal járna a magyar gazdaság számára Ukrajna uniós csatlakozása. A többéves pénzügyi keret (MFF) finanszírozása szempontjából a legjelentősebb kockázat, hogy Ukrajna mint elmaradottabb ország csatlakozása jelentősen rontaná Magyarország nettó pozícióját, előbbre hozva a nettó befizetővé válás időpontját. A hazai agrárium számára veszélyt jelenthet, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokon a közös agrárpolitika (KAP) költségvetése – mint az MFF második legnagyobb fejezete – minden alkalommal támadások kereszttüzében áll, folyamatosan védekező pozícióban a többi uniós prioritással szemben.
Ezzel párhuzamosan a KAP-nak az eredeti szerződéses céljain túl egyre több célkitűzés, mit például
- a környezet- és klímavédelem,
- a biodiverzitás,
- a társadalmi és szociális felelősségvállalás
teljesítésében kell részt vállalnia. De a trend alapvetően a KAP részarányának csökkenése.
Ukrajna a nagy kérdés
A bővítésben érintett országok
- Albánia,
- Bosznia-Hercegovina,
- Koszovó,
- Montenegró,
- Észak-Macedónia,
- Szerbia,
- Ukrajna,
- Grúzia és
- Törökország,
amelyek közül az utóbbi már 1999 óta tagjelölti státuszban van. Ukrajna csatlakozása a KAP szerződéses céljainak való megfelelésre irányítaná a figyelmet, viszont eközben az EU mint világpolitikai szereplő nem léphet vissza a környezeti ambícióiból, ami pedig a KAP forrásainak arányos növelését tenné szükségessé.
Ukrajna a jelen szakpolitikai keretrendszerben, mezőgazdasági területe alapján a legnagyobb összeggel részesülne a KAP költségvetéséből.
Kérdéses azonban, hogy ezt a nettó befizető tagállamok felvállalnák-e.
De ha a forrásoknak az újonnan belépők mezőgazdasági potenciáljával, az abból következő igényeivel arányos növelése nem történne meg, az a belépésük – jelen esetben Ukrajna csatlakozása – után fenntarthatatlanná teszi az EU27 jelenlegi támogatási szintjét. A közvetlen jövedelemtámogatások biztonsági háló funkciója csökkenne, miközben a gazdáknak egy nagyobb belső piacon, erősebb versenyben kellene helytállniuk.
Ez Magyarország számára katasztrofális következményekkel járna, hiszen az uniós források elengedhetetlenek az élelmezésbiztonság, illetve a hazai mezőgazdasági potenciál fenntartásában és a vidéki életminőség javításában.
A fejletlenebb országok csatlakozásával a hazai régiók unión belüli relatív fejlettségi szintjének változása a vidékfejlesztési források további csökkenését vonhatja maga után. Mint emlékezetes, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó pénzügyi keret tárgyalásakor az uniós vidékfejlesztési forrásokat már 27 százalékkal csökkentették.
Nőhet-e nemzeti kiegészítő finanszírozás?
Az unióban egyre erőteljesebbek a környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos célkitűzések, ezek nyomán pedig előírják a tagállamoknak, hogy a 2014–2020-as időszakban az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretében biztosított teljes hozzájárulással összehasonlítva összességében nagyobb hozzájárulást biztosítsanak környezeti és klímacélok megvalósítására a 2021–2027-es időszakban. Ez a „visszacsúszás” elkerülését kitűző, úgynevezett „no-backsliding princliple” tovább erősödhet 2027 után, így magasabb klíma- és környezetvédelmi célú kiadások szükségesek. A 2023–2027-es magyar KAP Stratégiai Terv már jelenleg is meglehetősen ambiciózus (az európai uniós vidékfejlesztési források több mint 70 százaléka környezeti és klímacélokat valósít meg). A bővítés hatására a kisebb kerettel a nagyobb környezeti ambíciószint teljesítése további nemzeti kiegészítő finanszírozást követelhet meg, hiszen az európai uniós források további részét szükséges környezeti és klímacélokra fordítani.
Ebben a helyzetben tárca szakértői lehetőségként látnak a szövetségesek keresésére. A bővítési körben potenciálisan érintett országokban ugyanis az agrárium a GDP arányában és a foglalkoztatásban is fontos szerepet tölt be, a KAP-források védelme, növelése ügyében Magyarország szövetségesei lehetnek.
A jelöltek közül Ukrajna csatlakozása okozná a legnagyobb sokkot az EU mezőgazdasága szempontjából. Ez különösen igaz Magyarországra a földrajzi közelsége miatt.
A KAP jelenlegi logikája és struktúrája szempontjából az ukrán agrárium struktúrája és birtokmérete kevéssé illeszkedik az uniós modellbe. Míg az EU elsődleges célja a kis és közepes gazdaságok megerősítése, ahol az átlagos birtokméret 16 hektár, addig Ukrajnában az exportorientált nagybirtokok a jellemzők, egy átlagos gazdaság mérete 1000 hektár körül mozog.
Az AM szerint súlyos kockázat lehet, ha a teljes kereskedelmi liberalizáció előbb megy végbe, mint az állat- és növényvédelmi, állatjóléti előírásokra vonatkozó uniós sztenderdek átvétele.
Ukrán hatás: megszűnő támogatások, leépülő vidék, importdömping – ez fenyegetheti a magyar gazdákat
Az agrárszakmai szervezetek a közvetlen agrártámogatások megvonásának terve mögött Ukrajna uniós csatlakozásának előkészítését látják. Szerintük az ukrán uniós csatlakozás végzetes lehetne a magyar és az európai mezőgazdaságra, és le kellene mondani a teljes agrárbüdzsé harmadáról.
